Irodalmi Szemle, 2007

2007/3 - TALLÓZÓ - Jakab Attila: Júdás evangéliuma (tanulmány)

TALLÓZÓ

tárolódás igénye is.23 Ebben az evangéliumban Jézus Istene nem azonos az Ószövetség Istenével, akit az apostolok, Júdás kivételével, magukénak éreznek.

Júdás evangéliuma feltehetően a szetiánus gnosztikus irányzathoz köthető.24 Eszmeisége ugyanis rokonítható a Nag Hammadiból János apokrifon néven ismert dokumentummal.25

Szintén kiemelhető még a polimorfia motívuma, amely főleg az apokrif a- postol-aktákban lelhető fel.26 Júdás evangéliumának a tanúsága szerint ugyanis Jézus több alkalommal is egy kisgyermek27 alakjában jelent meg a tanítványai körében. Mindez azt vetíti előre, hogy kétségtelenül egy figyelemre méltó dokumentummal állunk szembe.

A feltárt szöveg(ek) tudományos kutatása és feldolgozása valójában csak most kezdődik,28 hiszen maga a kopt szöveg is pillanatnyilag csak ideiglenesnek tekinthető. Jelenleg például még az sem világos, hogy a most kiadásra kerülő Júdás evangéliuma hogyan kapcsolódik Iréneusz tanúságához. A kutatások eredményei azonban feltehetően már nem fogják érdekelni a mindig az időszerűt előnyben részesítő médiát. Különösképpen nem a magyart! Ettől függetlenül a Tchacos-kódex három dokumentuma minden bizonnyal hozzájárul majd a gnoszticizmus jobb megértéséhez. Feltehetően ez lesz a felfedezés legértékelhetőbb hozadéka.

JEGYZETEK

1 Júdásra vonatkozóan lásd például N. Grimaldi: Le Livre de Judas. PUF, Paris, 2006.

2 Az Újszövetségben nem szereplő, különböző evangéliumok léte ma már eléggé közismert tény.

Magyarul lásd Adamik T. (szerk.): Csodás evangéliumok. Telosz Kiadó, Budapest, 1998.

3 Lásd H. Haag: Bibliai lexikon. Szent István Társulat, Budapest, 1989, 898-900. oszlop.

4 Lásd Jakab A.: Az Újszövetség kronológiája. In: Szécsi J. (szerk.): Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2004. Keresztény-Zsidó Társaság, Budapest, 2004, 106-116.

5 Lásd E. Dauzat: Judas, de l 'Evangile r I 'Holocausté. Editions Bayard, Paris, 2006.

6 Mindez tulajdonképpen az ószövetségi próféciák harmonizálása és újraértelmezése: Jer 18-19 (fazekasok a Ben-Hinnom völgyében) és 32,6-15 (telekvásárlás), valamint Zak 11,12-13.

7 A. W. Zwiep: Judas and the Choice ofMatthias. A Study on Context and Concern ofActs 1:15-26.

(Wissenschaftliche Untersuchungen zum Neuen Testament. Reihe 2, Bánd 187.) Mohr Siebeck, Tübingen, 2004.

8 Lásd Bolyki J.: János evangéliuma a görög tragédiák tükrében. Kálvin Kiadó, Budapest, 2002.

9 Az ókeresztény szerzőkre vonatkozóan lásd Vanyó L.: Ókeresztény írók lexikona. Szent István

Társulat, Budapest, 2004.

10 A gnoszticizmus meghatározását tömören összefoglalja G. Luttikhuizen: A János cselekedetei

gnosztikus olvasatban. In: Czachesz I. (szerk.): Tanítványok, csodatevők, mártírok. Tanulmányok az apokrif apostol-aktákról. Budapest, 1997, 47—50. Fenntartásokkal ugyan, de magyarul még szintén olvasható G. Filoramo: A gnoszticizmus története. (Paulus Hungarus - Kairosz, Budapest, 2000) című monográfiája. A gnoszticizmusra vonatkozóan lásd például K. L. King: What is Gnosticism? The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge (Ma.) - London, 2003; Ch. Markschies: Gnosis. An Introduction. T. & T. Clark, London, 2003.

11 Lásd például F. Bermejo Rubio: La Escisión Imposible. Lectura des Gnosticismo Valentiniano.

Universidad Pontificia, Salamanca, 1998.