Irodalmi Szemle, 2007

2007/3 - TALLÓZÓ - Jakab Attila: Júdás evangéliuma (tanulmány)

12 Irénée de Lyon: Contre les Hérésies. Livre I. (Edition critique par A. Rousseau et L. Doutreleau.)

Les Éditions du Cerf, Paris, 1979.

13 The Panarion of Epiphanius ofSalamis. Book I. (Sects 1-46). (Translated by F. Williams) E. J.

Brill, Leiden - New York, etc., 1987, 249.

14 A kódex keletkezése kulturális kontextusának megismerésére lásd Kopt kultúra — késő antikvitás.

Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról IV. évf., 2005. 1-2. szám.

15 Magyarul olvasható Kákosy L.: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. Gondolat, Budapest,

1984; Mennydörgés. A Nag Hammadi könyvtár gnosztikus kódexei. (Fordította és a bevezetést írta Bánfalvi András.) Farkas Lőrinc, Budapest, 2002 (angolból készült magyar fordítás, csak fenntartásokkal használható). A kódexekkel kapcsolatosan lásd még The Nag Hammadi Library after Fifty Years. Proceedings of the 1995 Society of Biblical Literature Commemoration. (Edited by J. D. Turner and A. Mcguire.) Brill, Leiden - New York - Köln, 1997.

16 Az Alapítvány a kódexet vissza szándékozza adományozni Egyiptomnak.

17 The Gospel of Judas. (Edited by R. Kasser, M. Meyer and G. Wurst. With Additional Commentary

by B. D. Ehrman.) National Geographic Society, 2006.

18 www.earlychristianwritings.com/gospeljudas.html

19 Jézusra vonatkozóan lásd Ladocsi G.: A Jézus Krisztus-jelenség a gnosztikus irodalomban. Jel,

Budapest, 2004.

20 Női entitás, aki egyes gnosztikus rendszerekben a Sophia (Bölcsesség) szerepét tölti be.

21 A gnosztikus rendszerekben az Aión (gr. aiőn) örökkévalóságot, illetve nemzedékeket takar. Általában az isteni emanációkat (kiáramlás vagy kisugárzás) jelöli, amelyek a plérómát (gr. plé- rőma; tökéletes teljesség) alkotják. Rendszerint párban szerepelnek.

22 Lásd Jakab A.: A kezdetek varázsa. Intézményes fejlődés az ókeresztény korban. Egyházfórum 15,

1999/3—4, 74—87.; Uő: Ecclesia alexandrina. Evolution sociale et institutionnelle du chris- tianisme alexandrin (He et lile siccles). Éditions Peter Lang, Bern - Berlin, etc. 2004 (2., jav. kiadás).

23 Ezzel kapcsolatosan lásd G. Filoramo: L'antigiudaismo nei testi gnostici di Nag Hammadi. Annali

di Storia dell’Esegesi 14, 1997, 83-100.

24 Lásd J. D. Turner: Sethian Gnosticism and the Platonic Tradition. Presse de l’Université Laval,

Québec - Peeters, Louvain, 2001; C. Gianotto: L’identitr religiosa tra gli gnostici. I gruppi ‘sethiani’. Annali di Storia dell’Esegesi 21, 2004, 47-58.; T. Rasimus: Ophite Gnosticism, Sethianism and the Nag Hammadi Library. Vigiliae Christianae 59, 2005, 235—263.

25 Ez magyarul is olvasható. Lásd Luft U. (szerk.): Istenek, szentek, démonok Egyiptomban.

Hellénisztikus és császárkori vallástörténeti szövegek. Kairosz Kiadó, Budapest, 2003, 229-259.

26 Lásd P. J. Lalleman: Krisztus polimorfiája. In: Czachesz I. (szerk.): i. m., 22-42. Valamint Adamik

T. (szerk.): Az apostolok csodálatos cselekedetei. Telosz Kiadó, Budapest, 1996.

27 Itt a francia fordító (P. Cherix, http://dokeos

. unige.ch/courses/CLdea) eltér az angol (R. Kasser,

M. Meyer és G. Wurst) és a román (A. Suciu, kéziratban) fordítóktól. Szerinte Jézus nem egy gyermek alakjában, hanem „kényszerűségből” tartózkodott apostolai körében. A szövegösz- szefuggés és értelmezés (apostolai nem ismerték igazából) mégis mintha a gyermeket valószínűsítené.

28 Lásd J. M. Robinson: The Secrets of Judas. The Story of the Misunderstood Disciple and His Lost

Gospel. Harper, New York, 2006.

(Megjelent a Vigilia 2006. 7. számában)