Irodalmi Szemle, 2007

2007/3 - TALLÓZÓ - Jakab Attila: Júdás evangéliuma (tanulmány)

TALLÓZÓ

riumá”-t. Iréneusz mindezt csak közvetve (hallomásból) ismerte, hiszen magát az írást minden bizonnyal nem olvasta.12

Szalamiszi Epiphaniosz (kb. 315-403) - valószínűleg Iréneuszra támaszkodva — szintén a káiniták írásai közé sorolta (Panarion 38,1,5) az evangéliumot. A püspök szerző egy rövid szövegről tudott, amelyet maga feltehetően nem olvasott.13 Ez a megbélyegző „káinita” elnevezés azonban aggályos, és egyáltalán nem bizonyított, hogy létezett ilyen gnosztikus csoport vagy irányzat; illetve, hogy ők önmagukat ezzel az elnevezéssel illették volna. Epiphanioszt követően - és a római (majd bizánci) birodalomnak a kereszténység „elhajlásait” erőszakkal irtó fellépéseinek is köszönhetően - Júdás evangéliuma feledésbe merült; igazából nem okozott gondot - napjainkig.

A mostani lázat az a szahidi kopt dialektusban írt - de kétségtelenül görögből fordított - szöveget tartalmazó 4-5. századi kézirat okozza, amelyet az 1970-es években fedeztek fel, minden bizonnyal Muházafat A1 Minya (Középső Egyiptom) térségében.14 A Tchacos-kódex körülbelül 62 oldalas (16x29 cm). A Júdás evangéliuma mellett - amely 26 oldalt tesz ki - még két másik szöveget is tartalmaz: Péter levele Fülöphöz, valamint Jakab első apokalipszise. Mindkét szöveg ismert aNag Hammadiban 1945-ben talált kéziratokból (NHC VIII,2 és NHC V,3),15 habár az előzetes információk szerint a kiadásra váró kódex eltérő szöveg- változatokat rejteget. Ez a két dokumentum azonban egyáltalán nem érdekli a médiát, hiszen semmi „botrányízű”-t nem tartalmaznak. A három írás közös vonása, hogy dialógus formájában feltárt kinyilatkoztatásszerü és gnosztikus színezetű, a szenvedésre vonatkozó tanításokat tartalmaznak, melyeket Jézus tár fel a tanítványainak. Minden bizonnyal ezért is szerepelnek ugyanabban a kódexben.

A kódexet egészen 2001-ig a New York melletti Long Island-i Citybank páncélszekrényében őrizték, ahol komolyan károsodott. Ekkor került a svájci Maecenas Alapítvány birtokába.16 Restaurálták és ellenőrizték a hitelességét, majd a Genfi Egyetem volt professzorát, Rodolph Kasser koptológust megbízták a szöveg kiadásával és fordításával.17 Ő 2004. július 1-jén Párizsban, a 8. nemzetközi koptológiai konferencián beszélt először a szövegről: „Ritka esemény - mondta -, valóságos csoda, hogy végre kezünkben tarthatjuk Júdás ezen elhíresült evangéliumát, amely botrányt okozott az ősegyházban.” A valóságban azonban ez egyáltalán nem jelentett olyan rendkívüli botrányt, hiszen egy mérsékelt horderejű és kevésbé ismert írásról van szó. Hiszen a szöveget megbecsülő csoport a kereszténységen belül soha nem tett szert központi szerepre, illetve nem gyakorolt számottevő befolyást.

A kopt szöveg18

Egyértelmű gnosztikus tartalma után ítélve az eléggé töredékes (körülbelül kétharmada olvasható) és helyenként nehezen értelmezhető szöveg középpontjá-