Irodalmi Szemle, 2007

2007/3 - TANULMÁNY - Polgár Anikó: „Holtig Ulyssesnek Penelopéje leszek”

TANULMÁNY

..Pénelopé, a’ felesége, nem tudván, hol késnék, s viszszajöveteléről igen szorgalmatoskodván, ezen levelet írja néki, mellyben kéri, hogy térjen hazájába, mivel Trója ’ romlása után nintsen oka a ’ várakozásra. ”20

„Penelope igitur, ejus uxor, ignara quidem ubi haereat, valde tamen solicita de ejusdem reditu, seribit ei hane epistolam, qua cum primis ut redeat monet, maximé. cum et Trója jam excisa, aliisque reversis. solus nullám desidendi causam habeat.”21

Dayka foglalata sokkal rövidebb Heinsiusénál, azonban az első szakasz főbb elemei is megtalálhatók a latinban (Dayka szövegét egészében idézzük, Heinsius argumentumából viszont csak azokat a részeket közöljük nyersfordítással, melyek a magyar szöveggel párhuzamba állíthatók):

„ Uliszszesz, a ’ Trójai hadnak, mellybe akaratja ellen kénszeríttetett volt

menni,

invitus cogitur Ulysses ad bellum proficisci (’Ulysses akarata ellen kényszerült hadba vonulni’)

a ’ Város ’ meg-vétele után vége szakadván,

peracta ultione, Trojaque funditus eversa (’miután bosszút álltak és Tróját teljesen elpusztították’)

midőn hazájába viszsza akarna térni,

victores Graeci in pátriám redeuntes (’a győztes görögök hazájukba hazatérve’ - a latinban általában a görögökről, nemcsak Ulyssesre vonatkozóan)

a' tengeri haboktól

variis acti sunt procellis (’különféle viharoktól űzetve’, általában a görögökről, nemcsak Ulyssesre vonatkozóan)

idegen Országokra vettetett, és tíz egész esztendőkig tévelygett. ”

decem errans annos peregravit varias orbis partes (’tíz esztendeig bolyongva bejárta a világ különböző részeit’)

Dayka klasszicista fordításelméleten alapuló magyarítása a fordítói módszerek tekintetében (az antik formához való viszony, a pretextussal szembeni alázat, soronkénti-disztichononkénti leképezés) teljességgel elszakad a barokk hagyománytól (szemben a Gyöngyösi István fordítását felülíró Ányos Pállal), és a 20. századi rekonstrukciós szemléletet előlegezi meg. Az argumentummal azonban, mivel az nem tekinthető az ovidiusi pretextus részének, hasonló szabadsággal bánik, mint Gyöngyösi és Ányos, tulajdonképpen csak bizonyos elemeket vesz át belőle, nem a szöveg fordítása, hanem az olvasó informálása a célja.