Irodalmi Szemle, 2007

2007/1 - Csehy Zoltán: Ámor végzetes kalandja Caeliával (tanulmány)

Ámor végzetes kalandja Caeliával

Harmadik típus: a gnóma egy hosszabb érvrendszer, példázatvers eredménye.

Angerianus kötetében a gnómikus szerkesztésű epigrammák egy része kétségtelenül a késleltetés effektusa miatt fontos. E versek közt több olyan is akad, mely verbálisán nem kifejezetten illeszkedik a Caelia-versekhez, noha általános érvényű tanítást fogalmaz meg. A 10. epigramma a rózsa hervadásával vonja közhelypárhuzamba a lét múlását (akárcsak pl. Sztratón 12, 234, Propertius 4, 5 , Ovidius Am., 2, 113 vagy épp Horatius Carm. 2, 11). Ez az általános érvényű gnóma, mely a carpe diem! ideológiáját visszhangozza, majd a 102. költeményben tér visz- sza példázatverssé nemesítve és immár konkrétan Caeliának címezve Rhuphinosz modorában (AP 5, 74). A 65. gnómikus epigramma szintén görög előzményekre megy vissza (Palladasz, AP 10, 84), az általános érvényű tanítás pedig a kötetegész számos helyén teljesedik ki, kivált a szerelem paradoxonainak ábrázolásában. A Caeliához címzett gnómikus versek is olykor megmaradnak az általánosság szintjén (44.) vagy konkrét applikációként is megjelenhetnek (pl. 100).

5. Pan és Cupido

A szerelem mindent legyőz, csak az imádott hölgy szívét nem.

Cupidón senki sem arathat diadalt, csak a szeretett nő.

A szerelem a szabadság elvesztésével jár, szolgálatként értelmeződik: servi- tium amoris lesz.

Angerianus kötete második versében Pán istent, azaz a Pán isten nevével fémjelzett mindenséget Cupido rabjaként mutatja be.18 A téma népszerűségét jelzi, hogy Ercole Strozzi külön verset szentel Pan és Ámor tusájának. A szerelem kozmikus erőként jelenik meg, mely diadalra termett, hatalma alól semmi és senki nem szabadulhat a földi világban. A misztifikált egójú domina az egyetlen kivétel, hiszen ő képes egyedül uralkodni a szerelmen, ha kell, elcseni a szerelemisten fegyvereit vagy metaforikusán önmagába integrálja azokat (szemöldök = íj, szem = szerelem fáklyája stb.). Caeliát Ámor az édesanyjának nézi (4.), Caelia mindenben azonos Ámorral, leszámítva a kegyetlenség mértékét (9.), Ámor még Jupiter vágyával és erejével szövetkezve sem képes legyőzni Caeliát (11.) stb. Angerianus kötete folyamatos tusa Ámor és Caelia között: épp e relációban érvényesül leginkább a vis comica erénye, melyet Lo Parco a kötet egyik legjobb vonásának tartott. A harc természetesen Ámor bukásával és Caelia diadalával végződik a 196. versben, mely a kötet záró részében található:

Itt ki pihen? Cypris gyönyörű fia fekszik e sírban,

Bátor kézzel a szép Caelia ölte meg őt.19

A költő egy vándorral beszégetve szembesül Ámor halálával, melyet a kozmikussá lett, isteni erejű Caelia okozott. Caelia diadalának története Ámoron a kötet egyik fő narratív szálát képezi, mely elvezet a lezárásig, a szerelem nélküli vi