Irodalmi Szemle, 2007
2007/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: Gömörország szerelmese (Beszélgetés B. Kovács István gömörológussal)
SZEMTŐL SZEMBEN Gömörország szerelmese Beszélgetés B. Kovács István gömörológussal B. Kovács Istvánt nem kell bemutatni. A Rimaszombatban élő régész, néprajzkutató, gömörológus annak idején a kassai ipariban érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK néprajz és régészet szakán szerzett diplomát. Számtalan kitüntetés, díj (Széchenyi Ferenc-díj, Pro Gömör-díj, Posonium-díj, Rimaszombat Város Díja) birtokosa. Legutóbb Miskolcon a város civil szervezeteitől Veczán Pál-díjat kapott a magyarság szolgálatában végzett kiemelkedő munkásságáért. * Először arról kérdeztem, hogy mit is takar a gömörológia fogalom.- Szó szerint Gömör-tudományt jelent. De túl a jópofaságon: nagyon prózai tartalma van. Lehetne akár „honismeret”, „regionalisztika”, de mondhatnám azt is, hogy „helytörténet”. Megjegyzem, hogy az utóbbi kifejezést nem szívesen használom. Sajnos beivódott a magyar szóhasználatba ez a kifejezés, s akár kimondjuk, akár nem, van ennek a szónak egy kicsit lekicsinylő, kicsit pejoratív jelentése. A tudomány felsőbb rétegeiben mozgók szokták helytörténészként minősíteni azokat, akik egy-egy település, város, régió életét vizsgálják. Én ennek a szónak a használatát elutasítom, mert: Pozsony története nem helytörténet? Magyarország vagy a- kár egy kontinens története nem helytörténet? Mindez csupán megfelelő távlat függvénye. Lehet valaki attól provincionalista, hogy Budapest történetével foglalkozik, és lehet valaki kiváló történész akkor is, ha egyetlen település vagy kistáj dolgaival foglalkozik. Egyébiránt csak a történelemkutatással kapcsolatban használjuk ezt a fogalmat. Hallott már maga helyi zeneszerzőről vagy helyi festőművészről? Ilyen nincs! Vagy festő valaki vagy mázoló, vagy költő vagy pedig csak fűzfapoéta és vagy történész valaki vagy nem történész. Sem a tudós, sem a művész képességeit nem tárgya, hanem a feldolgozásnak, a bemutatásnak, az átlényegesítésnek a képessége és minősége határozza meg. * De azért vannak olyan költők, festők, akik egy régiónak fontosak, szerepet kapnak arculatának meghatározásában, de az egyetemes művészet számára nem jelentősek. Lehet, hogy esetleg rossz lesz a példa, de megemlíteném Veres János költőt, aki nemcsak mint költő, hanem főleg mint művelődésszervező alkotott jelentősei a régióban, de akár Putra Ede festőművészt is említhetném.- Ez lehetséges, de én változatlanul nem tudok mást mondani, mint hogy
