Irodalmi Szemle, 2007
2007/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: Gömörország szerelmese (Beszélgetés B. Kovács István gömörológussal)
SZEMTŐL SZEMBEN Veres János vagy költő vagy nem költő. E tekintetben az a tény, hogy Rimaszombatban élt, lehet tiszteletreméltó dolog, de éppúgy nem kritérium valaki művészi voltának a megítélésénél, mint a társadalmi szerepvállalás. Az, hogy Bácskái Béla festőművész Persén született, és bátyja szolgálati helyein (Egyházasbást, Deresk, Guszona) élt, ez egy adottság, de Bácskáit nem ez minősíti, hanem a munkái. Ezt én nem tudom értelmezni, hogy regionális értelemben festő, tudós, költő valaki. * Térjünk vissza a Gömör-kutatáshoz, ki volt az, aki először kezdett rendszeresen, módszeresen foglalkozni Gömörrel, mint régióval?- Hogy ki volt az első, azt pontosan nem tudjuk. Említhetném Lányi Pált is, aki Bél Mátyásnak szolgáltatott adatokat, de jó szívvel mégis Bartholomeidesz Lászlót, illetve Ladislav Bartholomeidest (vagy még inkább Ladislaus Bartholomeidest) emelném ki. Szlovák származású volt, ez nem vitás, ki is állt nemzete érdekében ott és úgy, ahol és ahogyan azt helyénvalónak tartotta, de nagyon messze állt tőle az afféle nemzeti szemlélet, amely a XIX. század második felétől oly dominánsan van jelen a mindennapjainkban. O még hungarus volt, nála még megfért az, hogy egyszerre hungarus és egyszerre szlovák is, de ugyanakkor evangélikus és gömöri is. Identitástudatának egyik szegmensét sem emelte a másik fölé. 1806 és 1808 között jelent meg egy remek monográfiája latinul, a kor nyelvén, a Notitia..., a felső-magyarországbeli nevezetes Gömör vármegye leírása, a- melyet az 1803-ban történt egyesítés ihletett, amikor is Gömör vármegyét és az autonóm jogállású, de Hont vármegye részét képező kis-honti kerületet egyesítették, s létrejött Gömör és Kis-Hont vármegye. Én őt tekintem a gömörológia, a gömöri regionalisztika megalapítójának, atyjának és olyan példaképnek, akire illő és érdemes minden utódjának felnéznie. * Egy másik fontos fogalom: Gömörország. 1999-ben létrejött ezen a néven egy folyóirat, egy könyv, amelyet „ Gömörország — egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és gondolatokban’’ címmel először 1997-ben a Kalligram adott ki, s 2005 óta létezik a virtuális Gömörország is.- Igen, 2004-ben a Gömör-kishonti Múzeum Egyesület újra kiadta, s immár megjelent a szlovák változata is „Gemersko” címen. Hála legyen az Úristennek, hogy amikor 1995-ben az állásomból (A Gömöri Múzeum igazgatói posztjáról van szó - a szerk. megjegyzése) kidobtak, s mintegy köztörvényesként meghurcoltak, megírhattam ezt a könyvet. Válaszként született meg a Gömörország című könyv azoknak, akik nacionalizmussal és sovinizmussal vádoltak meg, igaztalanul. Mert mit is jelent számomra a „nacionalizmus” kifejezés? Érzelmi kötődést, a magyar örökség vállalását, a velem egysorsúak iránti különös felelősséget és tevékeny cselekvést. Hogy i- gaz lelkiismerettel mehessek az apám sírjához és nézhessek a gyermekeim szemébe. Ilyen értelemben vagyok én nacionalista. De ez nem irányult és irányul senki ellen. Soviniszta nem voltam és nem vagyok. Nem gondolom ugyanis, hogy magyarként
