Irodalmi Szemle, 2007

2007/12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Fónod Zoltán: Az eltűnt idő nyomában (1) Dobos László szépprózai munkássága (tanulmány)

Dobos László szépprózai munkássága

csak...” És bár „meghosszabbodik” az emlékezőben az ősök sorsa, a jövő reménytelen, a „magyart vagonírozzák”, „földosztást ígértek (...) közben meg földönfutóvá válunk”. Apja temetésére utazva az önváddal együtt az is foglalkoztatja: „Egyszerre hány élet morzsolódott benned, apám? Ezt szerettem volna megtudni tőled, és azt is, hányszor hal meg az ember, amíg az élet engedelmessé és alázattá csendesül lelkében.” Megrendí- tően szép gondolatok, melyeket előcsal az emlékezet, amikor különböző alkalmakat, helyzeteket idéz az író. Köztük Jakubovics Izsák történetét, aki a nyolc zsidócsalád szomszédból egyedüliként jött vissza. És hogy fordul az idő kereke, jelzi az is, hogy: „Esténként a Kisköz végén (...) folyik az élet, már nem félnek ide gyűlni az emberek... A bakaemlékezet, a bakafélelem óvatos lassúsággal kimozdul csigaházából...” „Magyar újság, magyar szó” és a változás „hatalmas ekeként hasít az életekbe, barázdát hagy maga után, termékeny, mély barázdát”. Meg az együvé tartozás felejthetetlen pillanatait... „Meglátszanak a vizek mélységei...” olvassuk a regény jelképes bevezetőjének árvízi látomásában Szenei Molnár Albert XVI11. zsoltárát. Ez a jelképes látomás tér vissza a regény végén is. A vizek útja, sorsa, melyekben az ősök rémülete visszhangzik, mert az ősök mindegyike „megnézte magát a víztükörben”... „Nemzedékek enyésztek el: fák koronájánál, házak homlokánál, sírkövek tetejénél magasabbra sohasem léphettek. Csak a félelem magasságából nézhettek mélységet és messziséget.” Jelképes a csónakos ember kiáltása is: „Emberek!... Emberek, ha van élő, szóljon, emberek!”

Sorsok, életek, történelmi élmények, jellemek kifogyhatatlan tablója ez a mű, melyben a kutató elme a frappáns alakok, kisemberek meg az új élethelyzetbe került értelmiségi életforma bemutatásával lényegében a történelmet vallatja. Czine Mihály szerint „annak a kelet-közép-európai irodalmi áramlatnak is jelentős műve, ... amelyben Cseres Tibor Hideg napokja, a szerb Danilo Kis Fösvényórája, a román Titus Popovici emlékezései, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér-je s a szlovák Andrej Plávka emlékezései a kiemelkedő csúcsok”.28 A csehszlovákiai magyarság egész történelmét átfogja ez a regény. Átfogja egyrészt szereplői történetei révén, másrészt az író-hős érzelmi és intellektuális értelmezései, állásfoglalásai szerint. Ennek a regénynek nincsenek hősei, csak áldozatai, kiszolgáltatottjai és meghurcoltjai vannak, akikre a kényszerűség az engedelmesség szolgai ösztönét erőltette. Az író-hős asszociációja révén az emberi szenvedések sorozata példázata annak is: a történelem szinte ismétli önmagát, s az, amit produkál, többségében tragikus és lázító.

A regény két világát (a mait, a falusiból városivá váló értelmiségiek és a kisebbségi magyarság múltját megszemélyesítők világát) az író-szereplő személye kapcsolja össze. Joggal írta erről a (korábban szokatlan) újításról Görömbei András: „Nagy írói leleménynyel választotta Dobos László ezt az önéletrajzi vonásokban gazdag figurát a szlovákiai magyarság történelmi bemutatásának médiumául.”29 A „mindentudó” író szerepkörének ez a formai kiteljesítése nemcsak „strukturálja a regényt, összekapcsolja a két világot” (Görömbei András szavai), hanem „a regény változatos és gazdag eseményvilágának intellektuális értelmezését” is adja. „A motívumok képzettársításos szervezése és az idősíkok szeszélyesnek látszó, de gondosan szerkesztett kapcsolódásai, átmenetei mellett egyes mozzanatok - táncok, rituális, közös italozások, az idő örökkévalóságát sugalmazó események - egymásra feleltetése hivatott az epikus koherencia megvalósítására” - írta a re