Irodalmi Szemle, 2007
2007/12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Fónod Zoltán: Az eltűnt idő nyomában (1) Dobos László szépprózai munkássága (tanulmány)
Fonod Zoltán „Ez a regény még nem kiforrott alkotás, magán viseli a közírói indíttatás terheit, tézisszerű, s hősei cselekedeteinek lélektani motiválásával is adós marad az író. A regény megreked félúton, az ötvenes évek sematizmusa és a korszerű epikai ábrázolás megkövetelte módszerek között. Mégis, a szlovákiai magyar regényírásban ez az első, ámbár tétova kísérlet a közelmúlt történelmi eseményeivel való őszinte szembenézésre s a szlovákiai magyarságnak mint közösségnek az önmeghatározására.” Tegyük hozzá: nem a „magyar bűntudat fikciója” ez, hanem a megvallásé, a megbánásé, a másként akarásé... Egyébként profetikusak Koncsol László szavai, amikor a regényről szólva ezt írja: „Az út, amelyet Dobos ettől a felemás tudatú parasztfigurájától az Egy szál ingben árvízfejezetének biblikus-mitikus átfogalmazásban fölvázolt parasztportréjáig megtett, egyszersmind prózánknak - s persze elsősorban nemzetiségi tudatunknak - a csorbítatlan identitás vállalásáig megtett útját is kirajzolja.”13 Tudatos választása az írónak, hogy második regénye, a Földönfutók (1967) is témájában nemzetiségi regény, melyben az 1945 utáni állapotok meg az „egy szerelem története” visszatérő motívumai mellett a magyarságtörténelem megrázó kérdésével, a felvidéki kisebbségi magyarság sorsával foglalkozik, a magyarüldözés egy szeletét tárja elénk. Műve érettebb, egységesebb alkotás, mint a korábbi, és a korszerű regény igényeit is erőteljesebben képviseli. Dobos a korszerű eszközök keresésével, az idősíkok merész váltásával és a belső monológok, szabad asszociációk alkalmazásával úttörő munkát vállalt kisebbségi irodalmunkban. Joggal mondhatjuk, utat mutatott a kisebbségi magyar próza megújításának Cseh/Szlovákiában. Úgy modern, a régi felett álló, hogy belső monológok segítségével (James Joyce és Virginia Wolf mintájára, a- kik ezt a formát meghonosították a világirodalomban) emlékek, érzések, gondolatok között játssza el, idézi meg az eseményeket. Az idősíkokat folyamatosan váltogató elbeszélés az elbeszélői tudatot is előtérbe állítja. Ez a módszer lehetővé teszi számára, hogy az új élet gyötrelmeit is hatásosan megjelenítse, s egyben kielégíti azt az elvárást, hogy alkotása a kor színvonalán álljon. Koncsol László kritikája szerint azonban „még mindig sok olyan publicisztikus elemet találunk, amely a szerkezetet alakítja (...) mégis elmondhatjuk róla, hogy szemléletmódján immár a realizmus uralkodik; lényegében reális történelmi, társadalmi és emberi helyzeteket ábrázol benne”. O fedezi fel Dobosnál, a „harmadvirágzás prózájában először” a „mitizálás elemeit”. Az emlékezés módja „tipikusabb és motiváltabb”, mint korábbi regényében, s a keret is „annyira el van rejtve, oly szervesen beépül az emlékezés természetébe, hogy már-már elfeledteti magát” - írta a kötetről Kovács Kálmán. A kritikus szerint a regény modem struktúráját a film, az emlékezetregény és az ősi ballada formálja ki. „Komoly, értékes, igazi művészettel formált regény a Földönfutók. Anyaga, dokumentumai is megrázóak, bár nyilván tudta volna őket bővíteni is Dobos László. A dokumentumérték csak növeli a művészi teljesítmény súlyát, mert komolyság árad belőle, a népek, nemzetek és a történelem útvesztőiben vívódó művész komolysága.”14 Azzal indul a regény, hogy három jó barát „valami pogány nyugtalansággal” elhatározza, a nyáron kiruccannak, sátorozni fognak, és egy hetet horgászással töltenek a folyó partján. Kalandozásaik során, egyik kirándulóhelyükön, az új vashíd szomszédságában „tucatnyi fiatal hangoskodik a híd korlátján. Egymást próbálják a vízbe taszíta
