Irodalmi Szemle, 2007
2007/12 - Gyüre Lajos versei (Tömeg, Mi Atyánk, Bethesda vizét..., Karácsony, Földig hajolva)
Gyüre Lajos versei Orra bukva és térdre esve Csak ne ottmaradva hogy rohan Az idő felkelni addig is él az ember más szóval kínlódik mint a káposzta hús nélkül az első és utolsó vérig csak ép ésszel mert minek is él ha már képtelen gondra szóra csak felállni bár a tartóoszlop gerinc már készül az isteni kézfogóra. Hogy tartott sátrat emelt zsákot szorított gyeplőt a göbös kéz futott a láb s nem sípolt a gége ma rom gúnyos fintor az egész Mintha nem lett volna tegnap Mintha a tegnap is ma volna Mintha a múlt idők ködéből Nem én egy másik ember szólna. Napfogyatkozás (1999. augusztus 11.) komb. technika
/
