Irodalmi Szemle, 2006
2006/8 - Napló
NAPLÓ csak egy művel vehet részt a pályázaton. A pályaművet nyomtatott formában kell beküldeni. A pályázat jeligés. A pályaműhöz külön zárt borítékban mellékelni kell a szerző nevét és lakcímét. A pályázatot (ezt fel kell tüntetni a borítékon is) az alábbi címre kell továbbítani: Spoločnosť maďarských spisovateľov na Slovensku, Alžbetínské nám. 1, 929 01 Dunajská Streda. Határidő: 2006. október 1. Pályadíj: 10 ezer Sk. Eredményhirdetés november 10-én, Párkányban, az Őszi írófesztiválon. A pályadíjas művet a magyarországi Bárka című folyóirat közli. A pályázatot az Új Szóban hirdették meg, július 3-án. VIII. Fiatal Írók Tábora Lukanényén Lukanényén (Nenince) 2006. július 27-30. között tartotta a Szlovákiai Magyar írók Társasága a fiatal írók idei találkozóját^ bor és az irodalom címmel. Az alkotótábor előadói között neves magyar írók, Kukorelly Endre, Péterfy Gergely és Ficsku Pál is szerepelt. A Partiumi írók küldöttségét Barabás Zoltán költő vezette. Az előadók közt találjuk Karol Wlachovský műfordítót, akivel Hamvas Béla A bor filozófiája című művéről beszélgettek. Egy újabb díj a láthatáron Hodossy Gyula egyik nyiltakozata szerint ( Új Szó, július 14.) a közeljövőben irodalmi díjat is alapítanak. A költők számára alapított Forbáth Imre-díj ikertestvérét, a Talamon Alfonz-díjat, minden évben egy prózaíró veheti majd át. Ilyen díjat, persze (az életmű egészét és a leendő díjazottak munkásságát figyelembe véve) a fiatal tehetségek ösztönzésére lehetne létrehozni. A Forbáth Imre-díj „testvérpárja” a Márai Sándor-díj lehetne. Boccaccio erotikus kézirata A kézirat a firenzei Biblioteca Riccardianában található és mint számos más középkori kézirat, igen különböző írásokat tar2talmaz: Andrea Capellano XII. századi költő latinul írt De Amore (A szerelemről) című műve két kötetének fordítását, két szerelmes levelet, négy szonettet, egy balladát, amelynek első stanzáját Dante írta, és egy utószót, amelyet a szerző az olvasónak címzett. A közös bennük, hogy mindnek az erotika a témája. Beatrice Barbiellini Amidéi olasz filológusnő alapos stilisztikai, tematikai, lexikális és grafikai vizsgálatnak vetette alá a művet, és megállapította: ezek egyértelműen Boccaccióra utalnak. A szerző csak olyan ember lehetett, aki jól ismerte a XII. század költészetét, valamint Dante műveit, hisz be tudta fejezni megkezdett balladáját anélkül, hogy eltorzította volna azt. Pontosan idézett a Trisztán és Izoldából, az Arthur-monda- kör verses regényeiből. Az erotikus témán belüli motívumok, mint például a levél, a kerítő szerepe, a könyörületes asszonyok, a hűség is azonosak a kéziratban és Boccaccio ismert műveiben, mint például a Dekameronban. Az írás azonosítása nehezebb volt, mivel Boccaccio írása változott élete különböző szakaszaiban, de a kutató itt is megtalálta a hasonlóságot egyes betűk, például az „f ’ és az „s” jellegzetes megformálásában. Csupán a kutatói óvatosság miatt fogalmazott úgy Barbiellini, hogy a kézirat Boccacciónak „tulajdonítható”.
