Irodalmi Szemle, 2006

2006/8 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2006 - „A számok szinte varázserővel bírnak...” (Duba Gyula beszámolója a kuratórium munkájáról)

Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2006 vékenysége, a kiváló írók és gondokodók elismerése: átmenteni, megtartani, fel­emelni a felvidéki magyarság kulturális örökségét a világ számára is. „A számok szinte varázserővel bírnak...” Duba Gyula beszámolója a kuratórium munkájáról Hatodik alkalommal osztjuk ki a Posonium Irodalmi- és Művészeti Díjat. Az esemény egyre inkább történelmi, kultúrtörténeti jelentőséget nyer. Jó alkalmat nyújt évente, hogy irodalmunk eredményeit és irányzatait áttekintve, fejlődését és útkeresését érintően is vizsgálódjunk. Annál is inkább, mert a mennyiségi mutatók folyamatosságában és az értékelés minőségében állandóan érezzük a díj jelentősé­gét. Miután felvállalja a teljes évi könyvtermés vizsgálatát, olyan esztétikai és szo­ciológiai áttekintést valósít meg, amely nyilvánossága révén mérvadónak tekinthe­tő. S hitelesnek is. A mai és a korábbi díjátadások irodalmi gondolkodásunk és al­kotó munkánk reprezentatív áttekintésének bizonyulnak. Amikor a történetiségről szólok, nemcsak a mennyiségi mutatók alakulásá­ra, hanem új tanulságokra is gondolok. Irodalmunk élő szerkezetére és alkotó ter­mészetére mindenképp. De nem kevésbé a Posonium-díj közéleti szerepére és sú­lyára is! Eddig, a maiakkal együtt negyvenöt díjat ítéltünk oda. Csak egyetlen eset­ben kétszer ugyanannak a szerzőnek. Az elmúlt hat év értékelése tehát negyven­négy szerző ugyanannyi művét - életművét jelenti. A díjazás anyagi vetületéről most nem szólok, bár jelentős! A számok vizsgálata azonban más szempontból is érdekes és hasznos lehet. A számok szinte varázsos erővel bírnak, ahogy a meny- nyiségek is. Gondoljunk arra, hogy a különféle felmérések és statisztikai kimutatá­sok, a mennyiségi kutatások a valóság megismerésének és feltárásának talán leg­fontosabb módszerei! Ilyen lehetőséghez folyamodva és a negyvennégy díjazottat valamiféle cso­portokba, lazán körülhatárolt korosztályokba sorolva, idősebb-, közép- és fiatal nemzedékre, a kiosztott díjak a következő képpen oszlanak meg: az idősek 21 díj­jal, a középnemzedék 10, a fiatalok pedig 13 díjjal szerepelnek. Első pillantásra ter­mészetesnek tűnhet fel, hiszen évente három életműdíjat csak időseknek, egy első­kötetes díjat pedig fiatal kezdőknek adunk! A középnemzedék némi abszenciája azonban így is elgondolkodtató. Mintha valamiféle hiányra, polarizálódásra enged­ne következtetni. Akárha valamiféle általánosabb alkati és létfeltételbeli differen­ciálódásra utalna. S mindezt az irodalmi nemzedékek aktivitását, írói programjuk­hoz való hűségüket, vagy éppen termékenységüket illetően. De arra a tényre két­ségtelenül rávilágít, hogy a Posonium-díj kuratóriumának értékelő gyakorlata átfo­góan, nemzedéki vonatkozásaiban és esztétikai értelemben is teljességében tekinti át egy-egy év termését, irodalmunk időszerű jelenlétét! A bizottsági tagok műveit ez évben kizártuk az értékelésből. A kép teljessé­

Next

/
Thumbnails
Contents