Irodalmi Szemle, 2006
2006/8 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2006 - „A számok szinte varázserővel bírnak...” (Duba Gyula beszámolója a kuratórium munkájáról)
Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2006 ge így némi csorbát szenvedhetett. Nyugtalanítóbb ettől a széppróza ismételten szerényebb jelenléte. Vannak másodkiadások, ám az úttörő és mélyen szántó, a felfedező jellegű szépprózát hiányoljuk. Hasonló hiányjelei a lírában is mutatkoznak. A jó értelemben vett tudományos-ismeretterjesztő irodalom fejlődése viszont felfigyeltető. A műfaj felkészültsége, a díjazás is mutatja, szerényebb lehetőségei ellenére is a nemzeti irodalmakéhoz hasonlítható. Ismeretelméleti és gondolati hoza- dékuk, helytörténeti kutatásaik az egyetemes nemzettudat számára is értékesek. így építi fel a „felvidéki tudat” önmagát! De a műfaj felívelése mögött másik, egyetemesnek mondható minőségi eltolódást is látunk. A kor a tárgyi tudás elmélyítése, a tudományos-fantasztikus képzelet alkotó játékai felé tereli az irodalmat! Meg a könnyen értelmezhető történetek elbeszélésformái felé. A világirodalmi bestsellerek irányába tehát, ahol összefonódhat a gazdasági erők érdekeivel. Minket ez a kísértés nemigen érint meg, de kísérőjelenségei, például a sztárkultusz némi nyomait néha érezzük. Következménye, hogy az irodalom mélylélektani fontossága csökkenhet, feltáró erejének halványulása következhet be, a folyamat sorvasztja a sorsfeltáró kíváncsiság és történelmi fogékonyság szenvedélyét. Talán a széppróza halványulásának is itt találjuk gyökereit, nem hazai jelenségként, hanem világ- irodalmi tényként! Egy gondolat erejéig térjünk vissza irodalmunk nemzedéki metamorfózisára! Számos jegye természetszerűen az idő múlásában gyökerezik. Az értékelés során a fődíj odaítélése váltott ki komoly vitát. Idén a Fődíjat fiatal szerző falukönyve kapja! De a diszkúzióban nem a minősítés és érvelés alakulása volt tanulságos, hanem a felismerés, mely örvendetes. Olyan fiatal írónemzedék jelentkezett, akik a múltat már csak közvetett élményként tudják, szüleiken érzékelik, nagyszüleik- től hallották, minthogy élő hagyomány számukra az ismerete. A kisebbségi történelmet a fiatal szerző mai valóságlátása és életérzése fényében éli és minősíti. Jó érzéssel tapasztaljuk, hogy a múltunkról rajzolt képük emberien hiteles és nyelvileg gazdagon árnyalt. Számunkra az ilyen témái érdeklődés szívmelegítően közeli és a valóságlátás megnyugtató, mert a művészi folytonosság és bizonyos létfilozófiai hitelesség biztosítékaként értékeljük. A szellemi kitárulkozás és formai gazdagodás lehetőségei tágulnak, de életünk és jövőnk alapvonásai nem kevésbé fontosak! Befejezésül megköszönöm támogatóink folyamatosan megértő jóindulatát. Nagyra értékeljük anyagi segítségüket, de a személyes jelenlétüket sem kevésbé! Ittlétük emeli az eredményhirdetés komolyságát. Remélem, hogy az elmondásra kerülő gondolatok alátámasztják, hogy amerikai és magyarországi barátaink olyan regionális magyar irodalmat támogatnak, amely jövőjét illetően életerős és felelős sorsa iránt! Köszönöm a figyelmet!