Irodalmi Szemle, 2006

2006/6 - TALLÓZÓ - Klapcsik Sándor: Látás, értelmezés és testkép (H. Nagy Péter: Féregjáratok című könyvéről)

TALLÓZÓ

KLAPCSIK SÁNDOR

Látás, értelmezés és testkép

H. Nagy Péter Féregjáratok című könyvének bemutatása*

Miben hasonlít Kosztolányi Dezső véleménye a klasszikus szerzőkről és John Sutherland nézete a bestseller írókat illetően? Hogyan ütköztethető a konstruktív tudományfelfogás a hermeneutikával? Mik azok az autopoietikus (önreferenciális, önépítő) rendszerek, és mi következik abból, ha a társadalmat és az irodalmat annak tartjuk? Hogyan lepleződik le az orvosi tekintet kulturális beágyazottsága a biológiai nemiség meghatározása során? Lehet-e William Gibson cyberpunk trilógiáját a haiti vudu praktikák felől olvasni? Összeköthető-e a melankolikus lélek és a művész világlátása? Hogyan lehet egy posztmodern alakzat, a rizóma felől újraolvasni Szentkuthy Miklós utómodern regényét? Fantasztikum és valóság miért értelmezhető relatív viszonyok egyes állomásainak és nem egy oppozíció két elemének? Miféle kortárs médiaelméleti kérdéseket vet fel F. Scott Fitzgerald Az utolsó cézár c. regénye? Hogyan írják újra Neil Gaiman parodisztikus írásai H. P. Lovecraft fantasy novelláit? Mi a paratér? Hogyan keverednek az ún. „peremmüfajok” (science fic- tion, fantasy, horror) Lovecraft írásaiban? Hogyan válhat a vámpírizmus olvasásalakzattá? Miként értelmezhető palinódiaként (ellendalként) Barak László verse? A trópusok ön reprezentációja hogyan jelenik meg Vida Gergely költészetében? Az olvasói tekintet hogyan szervezi meg a labirintusszerű és tükröződő térbeli alakzatokat Papp Tibor képverseiben? Mivel gazdagítja Peter Jackson rendezői filmváltozata A Gyűrűk Ura trilógiájának interpretációs lehetőségeit?

Tizenhét kérdés, melyek H. Nagy Péter Féregjáratok c. könyvének (azaz tizenhét írásának) befogadása során felmerülhetnek az olvasóban. Az érsekújvári illetőségű „vándorirodalmár” legújabb kötete: recenziók, esszék, könyvbemutatók - öthat mélyenszántó tanulmány kivételével -, inkább csak ötletfelvető szövegelemzések mintegy százhatvan oldalon, igen változatos tartalommal. Habár jó pár cikk a széles közönség számára íródott, az 1998 körül megjelentekre az irodalmi szakterminológia dominanciája jellemző. Tematikájuk szerint három fő kulturális jelenség köré csoportosíthatók: felvidéki magyar irodalom, kortárs (hazai) líra és regény; (poszt)modern tudományos iskolák, elméleti irányzatok; popkultúra, népszerű irodalom. Összekapcsolható-e ez a három kérdéskör, azaz, mi alapján lehet őket egy kötetbe válogatni? H. Nagy megkapó bevezetője („Elegyes írásaim elé”) pontosan erre a felvetésre kíván választ adni. Figyelmeztet arra, hogy mi az, amit nem vállal a könyv mint egység: teleologikusságot, egy érvelési retorika zártságát, időrendet vagy a