Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - VENDÉGKRIT1KA - Szilágyi Ákos: Nem találunk szavakat (Csehy Zoltán: Hecatelegium)
Vendégkritika Végül pedig azért nem találunk szavakat, mert nincs szó a hálára, melyet napjaink politikai háborúiban határtalanul elcsigázott magyarja, ez a menekülő ember érez két választási forduló közé szorulva, mikor egyszeriben az erotikus és priapikus költészet mindenkit mindenkivel egyesítő nyelvi örömében részesül. E költészetben a nemekre szabdalt emberi lény részei olthatatlan vágyban égve sietnek egymás felé, hogy folyton-folyvást, minden módon egyesüljenek, így állítva helyre, ha csak pillanatokra is az elveszett Egészt. Nem csoda, ha a hideg polgár- háború légkörében élő olvasót el is fogja a vágy: bárha a kettészakított politikai test részeit is - lett légyenek bármilyen neműek - elfogná a vágy az újraegyesülésre! Hogy e részek félretéve végre önzést és priidériát, irtózást és gyűlölködést, megcselekednék, amit a Haza (a Nyelv-Haza!) kíván, amit Ady Endre egykoron a Korrobori törzsi rítusának felidézésével metaforizált, ami Csehy Zoltán erotikus költészetében Aphrodité istennő minden testet - a szövegtestet is - általtütő szerelemszögei jelképeznek, vagy amit a halhatatlan Seres Rezső a slágergiccs kötelező banalitásának egyszerűségével így fejezett ki tömören: „szeressük egymást, gyerekek!” Persze, a mai olvasó nem a béke szigetén él, nem az Agusztusz korabeli Róma Pax Romana és nem is a ferencjózsefi monarchia békebeli békéje öleli körül, így hát nemigen hisz a politikai Aphrodité és a politikai Hermész egyesülésében, egy politikai hermafroditusz, netán egy új, politikai androgün eljövetelében. Az olvasónak, e hitetlen kutyának marad a szökés. A szökés a szöveg illatos kertjébe, a gyönyörszövegbe. Hadd idézzem ismét a költőt: „0 szöveget csókol, szöveget simogat szövegelve,//és szövegarcával néz szövegénje mögé.// Költő, s nincs, aki jobb. Nincs: és épp ebben a legjobb.// Másban van, máshogy. Légy te is ő, szövegem!” És csakugyan: „a szöveg - mint Roland Barthes írja a Le piaisire du texte- ben - az a gátlástalan személy (annak kellene lennie), aki a hátsó felét mutatja Politika Papának.” (Litera) Szilágyi Ákos
