Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Pomogáts Béla: Szabadulás a lángsírból (Csáky Pál elbeszélései)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Szabadulás a lángsírból Csáky Pál elbeszélései A Szabadulás a lángsírból című elbeszéléskötet bemutatása és méltatása alkalmából arra a legkevésbé se terjedjen ki figyelmünk, hogy a könyv írója történetesen a szlovákiai magyar politikai élet egyik vezető személyisége és a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. Ezúttal elegendő státus és érdem az, hogy író, akinek ötvenedik születésnapja alkalmából megjelent válogatott novelláinak kötete (amely különben külső megjelenésében igen színvonalasan reprezentálja ezt a szép születésnapot!). Tehát: miben látjuk Csáky Pál írói világának karakterét, és miben látjuk elbeszéléseinek irodalmi értékeit? Az elbeszéléskötet mind tematikai, mind prózapoétikai tekintetben igen változatos anyagot foglal magába. Olvasunk ironikus bölcseleti parabolát, ez a Newton híres esetét az almával (ami állítólag a gravitáció felismeréséhez vezetett, ami persze csak bájos tudománytörténeti anekdota) elbeszélő Az alma című karcolat, olvasunk abszurd temetői történetet, amilyen a Furcsa történet, olvasunk biblikus hangvételű példázatot, amilyen a Jób-történetet átértelmető Hangok a pusztából, és olvasunk ironikus-szecessziós elbeszélést, amilyen A Bőgi lányok című. Erezhető, hogy Csáky Pál szépírói pályafutásának, amely 1992-ben Emlékek könyve című no- velláskötetével indult, a hangpróbák, a prózapoétikai kísérletek adták az indító erejét. Mindenképpen elismerésre méltó, hogy ez a másfél évtizedes írói pálya nem maradt meg a kísérletezésnél, valójában hamar, 1994-ben közreadott Úton című kötetében megtalálta a saját világát, saját hangját, saját írói feladatát. Ezt a saját írói feladatot három nagyobb terjedelmű elbeszélés dokumentálja, sorrendben az Úton, az Édes szülőföld és a Bádogfigurák tánca. Az első hőse valójában az író alteregója, csehországi egyetemen végezte tanulmányait, visszatér szülőföldjére és végül nem kevés lelki küzdelem és egy kezdődő szerelem hatására otthon: egy magyar közösség körében vállal munkát. Ebben az elhatározásában segítik azok a családi emlékek is, amelyekhez egy második világháborús katonalevelezés révén jut el. A novella hőse kezdetben bizonytalan és határozatlan identitással keresi helyét, keresi hivatását, keresi önmagát. „Megint csak - olvassuk az elbeszélés egyik belső monológját - a sejtések szintjén mozoghatsz. Rájössz: valamit egyensúlyba akarsz itt hozni. Hatalmas, megfordíthatatlannak tűnő történéseknek próbálod nekivetni a válladat. Botcsinálta bűvészinasként talán ezért próbálod
