Irodalmi Szemle, 2006

2006/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Tözsér Árpád: Kibillenő realizmus (előadás)

Tőzsér Árpád

Kibillenő realizmus

Elnézést a személyes felütésért, de nem állhatom meg, hogy ne azzal kezdjem: pont egy éve jártam először Veszprémben, s mivel szívem, tüdőm már akkor sem volt a legfiatalabb, azzal az ellentmondásos érzéssel tértem haza, hogy Veszprémben sohasem visz az út dombról le. Itt az ember akkor is felfelé megy, ha lefelé jön.

Otthon aztán áttanulmányoztam a város történetét, hogy rájöjjek a titok nyitjára, s valahol azt olvastam, hogy Veszprém csak hárommal kevesebb dombra é- pült, mint Athén, az ókor fővárosa. Azaz, míg a görög akropolisz hét dombon áll, a magyar Veszprém négy dombra épült. A magyar talánynak tehát ugyanaz a magyarázata, mint a görög apóriának: két magasság között a lent csak egyetlen pont, s a halandó sohasem találkozhat vele, mint Akhileusz a teknősbékával.

ígérem, nem folytatom az ókori szofisztikát és trigonometriát, de a négy dombot mindenképpen szóba akartam hozni. Mikor ugyanis ennek az ünnepi beszédnek az elkészítésére és megtartására felkértek, a felkérő levélben az állt, hogy a veszprémiek kedves királynéjáról, Gizelláról, továbbá a nemzetről, a hazáról és az irodalomról szóljak. No, mondtam magamban, akkor nekem is négy dombra kell építkeznem, mint azoknak a Szent István-kori ősmagyaroknak, leendő-veszprémieknek, akik miután Koppány pogány hadait a Csatár-hegyen szétverték, körülnéztek a környéken, hogy hová rakják le városuk és a keresztény Magyarország alapjait. S mivel nagy globetrotterok voltak, Attikába is eljutottak (amint köztudott, világjáró szenvedélyükről az egykorú bédekkerek ilyenféleképp emlékeztek meg: Magyarok nyilától ments meg, Uram, minket!), szóval a Koppány-verő elődök valószínűleg Athén mintájára építették dombokra a városukat, Veszprémet.

De félre a tréfával: ahogy a város a Temetőhegyet, a Cserhátot, a Jeruzsálem- hegyet és a Várhegyet befogja, úgy fogja be a város történelme a jó emlékű Gizella királyné életét, valamint - a tények és kapcsolatok szintjén - hazánk, nemzetünk és irodalmunk egész történetét is. Nem sok város van Magyarhonban, amelyiknek földje annyi mélységes múltat rejt magában, mint Veszprémé, amelynek köveiben, falaiban a haza, a nemzet történetének az eleje, a kereszténység kezdetei és a későbbi korok annyira elevenen tapinthatók, mint Veszprém köveiben, falaiban, nevezetesen a várban, a tűztoronyban, a püspöki palota falaiban, a Gizella-kápolna falfestményeiben, a domonkos apácakolostor romjaiban, a város számos templomában, iskolájában, színházában, szobrában, Batsányi-, Petőfi-emléktáblájában, irodalmi emlékeiben etc., etc.