Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Százdi Sztakó Zsolt: Tükörjátékok (elbeszélés)
Tükörjátékok ha ennél kevesebbet sikerült aludnia, vagy az álma nyugtalan volt, akkor már külső segítség igénybevételére szorult, ami egy adag koffein bevitele volt, méregerős fekete formájában. Útközben a konyhába megállt Gábriel szobájánál, és hallgatózott, majd mikor semmit nem hallott, benyitott. A szoba már üres volt, és semmi jel nem utalt rá, hogy az éjszaka használták volna... Amíg a kávé a konyhában főtt, addig ő a fürdőszobába ment, hogy eleget tegyen minden rendes polgár elsőrendű kötelességének, a reggeli tisztálkodásnak. Első rítus a fogmosás. Szinte mániákusan ügyelt rá, hogy naponta többször is mosson fogat, és mindezt egy gyerekkori sokk miatt. Hatodikos volt, amikor egy lány nem akart vele csókolózni, mert büdös volt a szája. Akkor ezek a szavak mélyen sértették férfiúi mivoltát, és azon nyomban elhatározta, hogy szakít a női nemmel, de egy idő után rá kellett jönnie, hogy fogat mosni sokkal könnyebb. Pillantása a tükörre esett, és ott feltűnt az alteregó ellenszenvesen vigyorgó képe.- Ezt már szeretem.- Törődök is én vele, hogy te mit szeretsz. A másik a tükörben komolyan bólintott.- Remélem, hogy igen, hiszen én te vagyok, és hát magadnak te sem vagy az ellensége. Az ilyen nyakatekert okoskodással lehetett leginkább kihozni a sodrából, és az alteregó kaján képén látszott, hogy most is valamiféle dühkitörésre számít, de ő csak azért is fékezte magát. Az alteregó csalódottnak látszott, de azért folytatta.-Tizenöt éves korodtól kísér ez a kínos kötelességtudat, ami nem enged egy percre se lazítani. És tudod, mi a legmulatságosabb? Hogy miközben a legjobban lázadoztál minden ellen, amit az apád képviselt, szép lassan pont akkor kezdted felvenni a szokásait. Rosszul voltál, ha csak egy fél órát is késtél a randevúról, ezért aztán tizenöt perccel előre állítottad az órát. De nemcsak magaddal szemben voltál ennyire rigorózus, hanem a lányoktól is megkövetelted ugyanezt. Bár el kell ismerni, hogy velük azért nagyvonalú voltál, mert nekik azért félórás késést mégiscsak engedélyeztél, hiszen ők nők, és egy nőtől azért lehetetlenséget mégse kérj...- Hallgass, kérlek! Az alteregó a tükörből meglepetten nézett rá, és egy kicsit gyanakodva is, a szokatlanul szolid hang miatt.- Jól vagy?-Nem, nem vagyok jól. Gondolod, hajói lennék, itt állnék, és beszélgetnék a saját tükörképemmel?- Magad is meglepődnél, ha tudnád, hogy hányan beszélnek a tiikkörképük- kel. Elfogadom, ők nem reggel, a tükör előtt teszik ezt, de ez végül is csak helyrajzi kérdés. Hány hevesen gesztikuláló alakot láttál már, akiről azt hitted, hogy vitatkozik valakivel!
