Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Tóth László: „Pozsonyban születtem, magyarnak születtem...” (esszé)
Tóth László melyet egy ínyen elolvadó, teába mártott sütemény idéz fel”. Pozsonynak ez a mítoszképző szerepe Peéry életében mindvégig megmaradt. Az egyik legfontosabb pillér, melyen e magánmitológia a szülőváros vonatkozásában nyugszik, a város tájföldrajza, földrajzilag centrális helye (Közép-)Európában - a hegy és a síkság együttes látványával, mely gondolatrendszerében rögtön metaforikus szintre eme- lődik. A Duna, írja egy helyütt, Dévénynél „szétosztja az Alpok és Kárpátok el- kicsinyült világát”, de ugyanakkor „össze is köti a kettőt”. Peérynek a másság, a végletek iránti, egész életére jellemző érzékének a gyökerei végső soron itt, szülővárosánál, pontosabban: szülővárosa tájföldrajzi elhelyezkedésében, jellegzetességeiben kereshetők. Hisz Pozsony domborzati viszonyait is úgy látja később, hogy a hegy találkozik itt a síksággal, vagyis a végletek simulnak egymásba, illeszkednek egymáshoz errefelé. Nem lehet véletlen ugyanekkor, hogy a Duna misztériuma legjobb barátját, Szalatnai Rezsőt is megérintette, aki - bár az ő bölcsője nem e folyó mellett ringott - élete meghatározó évtizedeit szintén a koronázó városban töltötte (1944-ben A Duna költői címmel adott ki egy, müvelődéstörténetileg magasan értékelhető válogatást a magyar irodalom Duna-verseiből). Talán - kettőjük világszemléletének, gondolkodásának párhuzamait tartva szem előtt - nem érdektelen megemlíteni, hogy e versgyűjtemény emelkedett hangú bevezetőjében Szalatnai is mindenekelőtt a folyam tájszervező szerepét emeli ki, melyhez - s a „dévényi hegyek felől érkező” szélhez, az „országok, népek” vízválasztójához, a „lágy” dombokhoz - Peérynél a város kultúrákat egységbe fogó, népeket összekötőjellege társul, s az a béke jelképének szintjére magasztosul. A második fontos pillér a városnak a magyar és a közép-európai történelemben, művelődéstörténetben évszázadokig betöltött szerepe. E pillér díszítését gazdagítják Peérynek azok a városhoz fűződő történeti és művelődéstörténeti élményei, melyek szintén messzemenően meghatározták életsorsának és pályájának későbbi alakulását. A történelmi csomópontok közül a főhatalomváltás okozta sokkot, továbbá a város népességének, sokszínű kultúrájának csöndes egyneműsödési folyamatát a két világháború között, az első bécsi döntés fölvillantotta reménysugarat, majd a döntés sokkját, a város nacionális és kulturális egyneműsítésének föl- gyorsítását a második világháború éveiben, s ugyanezen törekvések drasztikus véghezvitelét lehetne említeni itt a második világháborút közvetlenül követő hetekben, hónapokban, években. Művelődéstörténeti oldalról nézve Peéry „Kelet-Euró- pa nyugatán” helyezte el Pozsonyt értékrendjének térképén, mint amely város minden idegszálával, történelmének valamennyi mozzanatával a nyugati civilizációhoz kötődött. S ha szűkebb körben szülővárosa jelentette számára azt a talajt, melyhez emberi-nemzeti identitásának gyökerei fogództak, tágabb körben a történeti Eszak-Magyarország, a Felföld adta neki ugyanezt. Élete során több nekirugaszkodással, számos írásában sorra vette azokat a helyi jellegzetességeket és művelődés- történeti vonatkozásokat, illetve azokat a „küzdőket, építőket és megtartókat”, amelyek s akik szorosabban vett lokális jellegük és jelentőségük ellenére is az eu
