Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - KÖSZÖNTJÜK KONCSOL LÁSZLÓT 70. SZÜLETÉSNAPJÁN - Szeberényi Zoltán: Őrző a strázsán
Koncsol László köszöntése szerint elsősorban tanítani akart, ami jelleméből természetszerűen következik. Erre utalnak ajánló szavai: „...ajánlom kísérletemet szeretettel minden érdeklődőnek, de elsősorban a cseh/szlovákiai magyar iskolák kis- és nagydiákjainak.” A bartóki példa nyomán verseket komponált ugyanarra a témára, azonos motívumokból, körülhatárolt tárgyi valóság elemeiből a legkülönbözőbb versformákban. Kelléktára: egy alkonyi folyópart, fűzfákkal, öreg halásszal a partján, vízimalom, gólyapár, tücsök, róka, bagoly stb. Ezekből kreál népdalt, szonettet, Balassi-strófát, hexametert, jambikus kompozíciót stb. Felsorakoztatja szinte minden fontos jelenségét és kompozícióját a magyar prozódiának a kezdetektől napjainkig. Nem mindennapi teljesítmény. Költői ihletét sikerült a legtöbb esetben a megfelelő alkotói hőfokra hevíteni, csak néha érezni a feladatszerűség műélvezetromboló hatását. Ilyenkor áttetszenek a költő arcán az esszéíró, az irodalomtanár markánsabb vonásai. Ezeknek az előzményeknek ellenére általános meglepetést keltett, mikor Koncsol verskötettel állt elő. Színmuzsika, fényvarázs (1981) címen gyermekverseknek szánt, de inkább az ifjúság számára érthető verskötettel lepte meg olvasóit. A versek szinte korhatár nélkül olvashatók, de inkább az érettebb ifjúsághoz szólnak. Intellektuális töltésű líra, melynek képei gyakran a ráció hideg fényénél bomlanak ki, s szinte a márványszobor hűvös artisztikumát lehelik. Koncsol valóságos ismeretterjesztő költészetet teremt a természet létének, mozgásának törvényszerűségeiről. Hasonló természetközpontú költészetet találunk Koncsol következő kötetében - Vizesnapló, 1984 -, amelyben a folyadék különféle változatait verseli meg magas művészi színvonalon, színpompás, változatos ritmikájú költeményekben. A Prágai Tavasz eltiprása és az ún. „konszolidáció” számára is a megpróbáltatások időszaka volt. Sokat zaklatták, írásait cenzúrázták vagy mellőzték. Hosszú évekig magánháborút vívott a totalitárius rendszer talpnyalóival. Nem csoda, hogy belefáradva, évekkel a rendszerváltás előtt felhagyott az irodalmi-kritikai, esszé- és tanulmányírói tevékenységgel, s kényszerű pályamódosítás után intenzív hely- és egyháztörténeti kutatásokba kezdett. Diósförgepatony község megbízásából megírta a település történetét, dokumentumkönyveket adott ki, szerkeszti a harminc kötetre tervezett Csallóközi Kiskönyvtár köteteit. Az irodalomhoz-kritikához a rendszerváltás után sem tért vissza, de aktívan és igen hasznosan részt vesz kisebbségi kulturális életünkben. Egyik vele készült interjúban a terveire-munkájára vonatkozó kérdésre így válaszolt: „Némi líra, egy kevés irodalomtudomány, további műfordítások, rengeteg tanulás - és helytörténet éjjel-nappal.” Ezekhez a grandiózus, szinte intézményi kereteket kitöltő feladatokhoz kívánunk a 70 éves költőnek, illetve kulturális mindenesnek erőt, egészséget, hogy még sokáig végezhesse nemzetiségi közösségünk számára oly hasznos és áldásos munkáját. Isten éltessen, Koncsol László! Szeberényi Zoltán
