Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - TALLÓZÓ - Borbély Szilárd: A megkísérlés kísérlete
TALLÓZÓ bravúr. Élvezetéhez azonban merőben más előfeltételek kellenek, mint az előbbihez. Ehhez elsősorban érzékenységre, intenzív vizuális fantáziára van szükség. Az epilepsziás rohamban vizionáló Molnárt „megkísértő” Faust-látomásban többször is „mennydörgésszerüen megszólal a Carmina Burana zenéje”. Az eddig sorolt helyek roppant műveltséget és kifinomult ízlést feltételező utalás-hálózatá- ban a mára majdhogynem gagyivá koptatott, népszerű XX. századi zenemű megszólalása alig értelmezhető. Irónia lenne? Arra céloz Tőzsér, hogy az öntudatát vesztő elme védtelen az elementáris hatásokkal szemben? Vagy csak nem törődött vele? Gesztust akart tenni a sokat fáradt olvasónak, hogy valami olyat mond, amit biztosan ismer, hadd ne kelljen fáradnia még azzal is, hogy iíjabb Gabrieli vagy Monteverdi motívumait ássa elő az emlékezetéből? Nem tudom. Másutt, a Faust- jelenetben megjelenik egy papagáj, melynek Wagner a neve, és egyebek mellett arról nevezetes, hogy lenyel egy zacskó aranyat. Ehhez megint a Goethe-mű ismerete szükséges, melyben a tudós szolgáját hívják így, de népszínműbeli előzményei is vannak, és persze nem lehet nem gondolni a zeneköltőre és a Faust-történethez fűződő ambivalens viszonyára. Hosszan folytathatnám azoknak a hatásoknak a felsorolását, melyek a mű szövegét ezerféle kontextusba kapcsolják, és ezek együttese az így formált szövegek esetében biztosan és mindig erősebb lesz a szöveg koherenciájánál. Olvasás közben azt tapasztaltam tehát, hogy inkább csak egyes részleteiben élveztem Tőzsér új munkáját. A mű egésze nem ragadott magával. Igaz, évezredekre visszamenő vita folyik a megértéssel foglalkozó tudományokban arról, hogy a külső tárgy ragadja-e magával az elmét a megértésben, vagy a megértő elme feladata a tárgy megragadása. Lehet, hogy ebben az esetben az olvasónak kell további erőfeszítéseket tennie. És persze kérdés, hogy ennyi munka után marad-e még energiája az élvezethez. (Elet és Irodalom 2006, 9. szám) BORBÉLY SZILÁRD A megkísértés kísérlete Tőzsér Arpád: Faustus Prágában. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2005. 88 oldal Figyelemre méltó kísérlet Tőzsér Árpád Faust-újraírása. Sokféle kérdést vet fel; leginkább talán a verses dráma újabban megjelent néhány alakváltozatának a hagyományhoz való viszonyára irányítja a figyelmet. Térey János monumentális vállalkozása A Niebelung-lakópark a régi és az új szembeállításában a radikális u- tat választotta. Tőzsér Árpád a középúton jár. A Faust-mítoszhoz nyúl, de nem érinti annak metafizikai tágasságát; egy anekdotikus mozzanatra épít nagyszabású kísérletet. Itt a megkísértés valójában földi erő, amely a vallás nyelvébe öltözik, ha
