Irodalmi Szemle, 2006

2006/5 - A NYOLCVAN ÉVES GÉCZI LAJOS KÖSZÖNTÉSE - Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán (részlet egy megjelenő monográfiából)

Nagykapos a 2. évezred alkonyán A krónika vezetése során most először, tehát 1995-ben bejegyezték Nagykapos kül- és belterületének nagyságát. A külterület 2588 ha, a belterület 2961 ha. Továbbra sem szünetelt a bűnözés. A korábbi lopásokhoz újabbak társultak: számítógépeket tulajdonítanak el, uránt csempésznek Ukrajnából tájainkon át Ma­gyarország felé, és egyéb lopások is borzolják a kedélyeket. [■•■] A következő év újból változást hozott az Ung-vidék községeinek életébe: 1996. augusztus 24-i hatállyal a nagykaposi régiót leválasztva a Tőketerebesi járás­ról a Nagymihályi járáshoz csatolták. Nem valósult meg tehát a nagykaposiak vá­gya, hogy az 1960 óta tartó tőketerebesi fennhatóság alól szabadulva ismét járási székhely legyen városunk, vagy legalább a közeli Királyhelmeccel alkothassunk új járást, akár a helmeci székhely megvalósításának árán is. Valakik nagyon nem akarják, hogy ez a terv valóra váljon, azaz hogy a két, többségében magyar lakos­ságú régió egységes közigazgatási területté legyen. Új járás lakosai lettünk tehát; erre szokták mondani, hogy „csöbörből vödör­be” kerültünk. Az emberek ezúttal is egykedvűen vették tudomásul az újabb tényt; az ilyenkor szokásos csípős megjegyzéseken kívül semmi különös nem történt. Az­az annyi mégis történt, hogy a frissiben átadott honfoglalási emlékmű jogszerűsé­gét a bennünket épphogy birtokba vevő nagymihályi vezetők kezdték vehemensen vitatni, mígnem az idő múltával ők is lassan lecsillapodtak. A velünk kibővített Nagymihályi járás 1019 km2 területű, lakosainak száma 107 743 fő. A város vezetése első lépésként annyit tett, hogy az új járási vezetés elé terjesztette legsürgősebb beruházási tervét: a csatornázás, illetve a szennyvíz- tisztító további építését, a 12 tantermes iskola befejezését, az új temető megépíté­sét és új szeméttároló létrehozását. A kölcsönös látogatások sora most sem szakadt meg: a város vezetői Békés­csabától Bécsig látogatták a különböző konferenciákat és egyéb rendezvényeket, valamint fogadták a hozzánk érkezőket. A legfontosabb az a nyüzsgés volt, amit a millecentenáriumra tervezett turulszobor felállítása idézett elő. Arra a hírre, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójáról meg akarunk emlékezni, sőt őseink szent totem­madarának a felállításával még emlékezetesebbé akarjuk tenni az évfordulót, váro­sunk egyszerre a figyelem központjába került. Ellátogatott hozzánk Camogursky Ján parlamenti képviselő, korábbi miniszterelnök, majd igazságügyi miniszter-ér­deklődni a nemzeti kérdések felől, de nyilván a készülő megemlékezés és a turul­emlékmű állt érdeklődésének homlokterében. Ekkortájt hangzott el és került az új­ságok címoldalára hírhedt kijelentése, melyben honfoglaló őseinket gégemetsző barbár népnek minősítette, akik csak bajt, szenvedést és pusztulást hoztak Európa népeire. Érthető módon ez a durva, becsmérlő kirohanás mérhetetlen szenvedélye­ket váltott ki mindkét fél részéről. Nemsokára Márkus Jozef, a Matica slovenská központi vezetésének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents