Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - A NYOLCVAN ÉVES GÉCZI LAJOS KÖSZÖNTÉSE - Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán (részlet egy megjelenő monográfiából)
Nagykapos a 2. évezred alkonyán év múltán a tulajdonos betegeskedése miatt fokozatosan leromlott, majd teljesen megszűnt. A vállalkozások Popély korai halálával véget értek. Az egykor hangulatos vendéglőbe bezárása után valamilyen jótét lélek búcsúzóul még egy gránátot dobott a bevert ablakon át, s az elülső helyiségek azóta is kiégve, üres ablakszemekkel bámulnak az utcára. Veszélyes, ám szerencsére nagyobb baj nélkül végződő események is történtek az év folyamán. A Csepely alatt épülő új lakótelep földmunkái során a II. világháborúból származó, száznál több légvédelmi lövedéket találtak, s a földkotró egy hárommázsás bomba egy részére bukkant. Ezeket a tűzszerészek ártalmatlanná tették. Azonban akadt egy még kellemetlenebb epizód is: július 2-án hajnali 3 órakor hatalmas robbanás rázta meg a várost. Valaki vagy valakik a rendőrségi épület bejáratát robbantották be. Emberéletben ugyan nem esett kár, de a bejárati részt szétvetette a robbanás. És „divatba jött” nálunk is az autók robbantgatása, a kölcsönös leszámolás, bosszúállás eme újkori eszköze. Egészségünk állapotáról tartottak felmérést 1994-ben, melynek során megállapították, hogy Szlovákia „legbetegebb” járása a Tőketerebesi; akkor még mi is oda tartoztunk. A várható életkor hossza férfiaknál 63-64 év volt, nőknél 73 év. Az okok közt fölsorolták az életmódot, táplálkozási szokásokat, a környezetszennyezést mint legfontosabb tényezőket, melyek befolyásolták az életkor kedvezőtlen alakulását. Az utóbbi tényezőnél konkrétan megemlítették az Ukrajnán át vezető olajvezeték kétszeri meghibásodását is a közeli kárpátaljai szakaszon, melynek következtében folyóink hosszú időre és súlyosan szennyeződtek, s félő volt, hogy az ivóvízvezetékünket tápláló battyáni kút is károsodik. Az év elején ellátogatott a városba a bevándorlási hivatal küldöttsége, hogy személyesen köszönje meg a vezetésnek a valamikori Csehszlovákiából a Szovjetunióba kivándorlók hazatelepülését. Hét család, összesen állítólag 247 személy kapott lakhelyet és fokozatosan munkahelyet az 1993. év folyamán. Közben a krónikaíró sajnálattal állapította meg, hogy a romló gazdasági helyzet következtében sokan választják a kivándorlást: Ausztriába, Németországba, Svájcba, sőt az USA-ba mennek munka után. Állítólag egy itteni származású hölgy hirdetés útján toborzott női munkaerőt Kaliforniába, ahol munka és szállás várta a jelentkezőket. Található egy érdekes, rövid bejegyzés a krónikában, mely szerint a termálfürdőt bérbe adták két évre a Niedel cégnek javítás, azaz rekonstrukciós munkálatok ellenében. A későbbiekben viszont nem esik szó a szerződés eredményéről. Figyelmet érdemel egyebek között az a látogatás, amely 1995. február 26-án valósult meg, de a látogatók aláírásai, bejegyzései az 1994-es krónika lapjai között találhatók. A kaposi vizit a szovjet lágerekbe hurcoltakra való megemlékezés 50. évfordulóján történt, s különböző szlovákiai szervezetek - Pozsonytól Eperjesig - küldöttei mellett a prágai és pozsonyi ukrán nagykövetség tagjai is jelen voltak. A
