Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - Aich Péter: Jancsi, Juliska, a farkas és a többiek (elbeszélés)
Aich Péter tor ő, aki úgy tesz, mintha semmihez semmi köze sem volna, holott az ő mosolyogva véghezvitt alattomosságai, na nem, uraim, s amikor megjelenik, erőszakoskodik, leleplezte magát ezáltal alaposan, és még jó képet vág hozzá, egyéb tevékenysége is fölöttébb gyanús, nem zörög a haraszt, igaz-e, ha a szél, nemde, szerintem ő sem úszhatja meg szárazon, de ami Juliskát illeti, igenis, foltétien fölmentése mellett vagyok. A másik szakbírálat Igen, van ebben valami, mondta a testület másik tagja, bár én Farkas urat egyáltalán nem marasztalnám el, tisztességes ajánlatot tett egy üzleti ügyben, amelynek, nóta bene, valóban nem ő volt a kezdeményezője, részéről ez egyenes beszéd volt, kevés az olyan üzletember, aki nem alakoskodik, hanem kerek perec megmondja föltételeit, elfogadni nem volt kötelező, s ez minden, hol itt a vétek vagy bűn, kérdem én, Piroska persze más, ezen a ponton egyetértek a kollégával, belőle hiányzott az egyenes beszéd, még vigaszra sem tellett tőle, a lélek dolgai nem nagyon zavarják köreit, bárhogy magyarázzuk, az a pipogya Jancsi meg nyilván olcsó leányregényeken nőtt föl, reálérzéke a nullával egyenlő, pszeudoszentimentális elképzelései elképesztőek, a mai világban, uraim, szembe kell nézni a valósággal, s ha nem tetszik neki a dolog, kulti- váltan is elintézhető mindez, gorombasága megdöbbentő, viszont ugyanez az erdészről is elmondható, szerintem ő a szürke eminenciája az egész históriának, s ő az, aki a kro- kodilusokkal komázik, teszi a szépet, holott fondorkodik, s amikor úgy hiszi, nem látják, gorombáskodik, ahelyett, hogy szembe nézzen a tényekkel, ha Juliskát náspángol- ja el, azt még megértettem volna, mármint az ő szempontjából, szerintem azonban nem érte volna meg, mert minek, több ilyen kis szajha szaladgál a világon, aki szerelemnek minősíti félrelépéseit, hogy finoman fejezzem ki magamat, csak azt mondhatom, akinek nem tetszik, szóba ne álljon vele, ezt persze Jancsi is megtehette volna, s az erdész úr is, nem kell emiatt mindjárt verekedni, attól nem lesz az a leányzó apáca, de ami Farkas urat illeti, uraim, föltétlen fölmentése mellett vagyok. A harmadik szakbírálat Ezzel részben én is egyetértek, szólt a harmadik, persze csak részben, nevezetesen, hogy erőszakkal semmi sem érhető el maradandóan, vegyük csak Piroskát, ezt a tej-vér teremtést, senkit sem bánt ő, vegyük tudomásul, még Juliskát sem, ez szerintem lényeges, egyszerűen úgy fogadja el az életet, amilyen, helyzete egyébként egyáltalán nem irigylésre méltó, mindenki, bírótársaim is, csak a ledér kis nőt látja benne, pedig csupán leleményes, talpraesett és örül a rét virágainak, az empátiát hiányolják nála, holott éppen az vezérli, s tudja, hogy az életfölfogást nem lehet senkire sem ráerőszakolni, tudja, hogy Juliska kissé nehézkes fölfogásán nem tud változtatni, ez belső érettség dolga, a belső hang kérdése, attól függ, milyen akkordban szólal meg, ezt az embernek önmagával kell elintéznie, hogy eligazodjon a buktatók között, Jancsi pedig szerintem nem is annyira pipogya, sokkal inkább hiú fiatalember, aki
