Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - Aich Péter: Jancsi, Juliska, a farkas és a többiek (elbeszélés)
Jancsi, Juliska, a farkas és a többiek galmas, becsületes, tisztelettudó, kötelességeit híven teljesítő, bűntelen előéletű egyén, sosem süllyedne odáig, hogy a krokodilusokkal komázzon, akiktől már neveltetése okán is mindig tartózkodott, és távol tartotta magát tőlük, szó sem lehet tehát bárminemű fertőzésről, ez egyébként is közönséges babona, csodálom, hogy az ügyész úr ezzel próbálkozik, hiszen ő is tudja, Farkas hajóskapitány harmadik fogsora közönséges műfogsor, mivel tisztázatlan üzleti tevékenysége során egyszer inzultációt követtek el rajta, nyilván hasonló aljas ajánlatokat, mint Juliskának, másoknak is tett, védencem kétségbeesett cselekedetét teljesen az ő rovására kell írni, s figyelembe kell venni azt is, miféle indulatok késztették erre a szerencsétlen lányt, gondolja csak meg a tisztelt bíróság, hogy élete nagy szerelme egy ilyen, számára teljesen abszurd áron közelíthető csupán meg, a világ csapdáin, cselszövésein kizárólag így tud átjutni, olyan áldozat ez, amire nem akárki képes, egyesegyedül erős jellem, tiszta egyéniség, ezért tiszteletreméltó, s nem elítélendő, amit tett, öntsünk tiszta vizet a pohárba, gálád megfontolással kényszerítették erre, azzal zsarolták, ami számára a legszentebb volt, minő eredménnyel, láthattuk, egy világ omlott össze benne, csalódást, megtévesztést, lábbal tiprást nem lehet újabb csapással tetézni, vegyük már észre, tisztelt bíróság, ezért mindezt meggondolva s figyelembe véve védencem teljes fölmentését, s minden rágalom alóli teljes rehabilitációját kérem. A második védőbeszéd Tisztelt bíróság, a védencem, Farkas hajóskapitány ellen fölhozott vádak minden reális alapot nélkülöző szemenszedett koholmányok és kitalációk, nehezen elképzelhető, honnan származnak emberi eredetét megkérdőjelező furcsaságok, szinte szót sem érdemelne a földön kívüli mivoltáról szóló megmosolyogtató mese, ha nem kapcsolta volna össze az ügyész úr egy sci-fibe illő világűri diktatúrával, a tényállás ennél sokkal egyszerűbb, maradjunk hát két lábbal a földön, Farkas hajóskapitány megélni próbálkozik, mint bárki más, üzletember, aki nem számító, csak egyszerűen számolni kénytelen, ez az élet alapja, a nyereség, s tegyük hozzá, az ő esetében eléggé szerény nyereség, amelyből mértéktartó életét tengeti, nem is értem, miért kell a nyereség szükségességét bizonyítgatni, hiszen másképp rövidesen tönkremenne, fölfalnák a krokodilusok, azt teszi, ami úgy-ahogy kifizetődő, ez nem a szeretet kérdése, hanem igenis kemény üzleti tényállás, amit nem ő határozott meg, nem ő szabta meg a föltételeket, a krokodilusokat sem ő találta ki, ott voltak azok már őelőtte is, miként azt sem lehet a szemére vetni, hogy hajója van, ellenkezőleg, a vidék sokat köszönhet neki, hogy éppen itt, e veszélyes helyen telepedett le, s átsegít embert, árut egyaránt, kockázatok, válságok és krokodilusok között, meglehet professzionális terheltség, ha minden mozdulatát anyagi alapon ítéli meg, na de vegyük figyelembe, hogy mindez kiadással jár, hogy vállalkozásról van szó, nem jótékonysági intézményről, amikor tehát az itt jelen lévő Juliska vádlott hozzá fordult, kérdésére válaszolva megmondta az általvivés árát, ez csak természetes, sőt, kimondottan előzékeny árat szabott, hiszen tudta, Juliskának nincsen pénze, tulajdonképpen nem is a fu