Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - Öllős Edit versei (Bozótból kifelé, Keserű szájízzel, A titkok nyitja, Harmonogram, Izgalom, Mikor hiába... „A nagy visszatérés”, A terv, íkú, Leszámolás (végsőnek tűnő...), Ká mint kaland, Csak elmélet?, Hozzáállás)
Öllős Edit versei voltak a pofonok és közönségesek a szónoklatok. Aztán jött a még mindigek meg a már megintek kora, és már csak vacogott a közös órák foga. Hogy mi lett a vége, már nem is tudjuk, csak azt, hogy még csak az ábécét tanuljuk, amit meg nem kellene, azt letagadjuk. Csak elmélet? A magány lehet tündérek bálja, frissen szedett rózsákkal teli. Lehet kerti törpék fesztiválja, söröskancsók zűrzavarával bábelien teli. De ha teheti, diszkrét és titokzatos. A kétségeket soha nem szerette, sem a bizonytalanságokat, sem a meggondolatlan fordulatokat. így legyen halhatatlan, hát nem? Hozzáállás hullanyugodt(an) hulla jó (majdnem) minden elodázható hullavasútról ugrani hullák tengerébe ha hullákon keresztül is de elérkezve oda ahol hullanyugodt minden és hulla jó semmi el nem odázható
