Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - Gál Sándor versei (a tudás árnyalatai, egy láthatatlan mozdulat, időm ha volna, estéli töredék)
Gál Sándor versei estéli töredék virágok hajlonganak árad a hűvösség nektár illata leng gyűlik felhőkbe immár nyugat bíbora öleli égre a csendet erőtlen szél botladozik által az erdőn milyen pillanata jött el az időnek hol született ez a szépség e varázslat belülről lobban mélységek titkát jelzi a tűnő kérdésre nincs csöppnyi válasz mert a való hunyt szemmel is megélhető hiszen a részek egésszé ott tömörülnek világ nyílik és zárul egy teljességgé és lesz tapinthatatlanná a tapintható az érés örök ideje virágok szirmában lüktet
/
