Irodalmi Szemle, 2006
2006/5 - Gál Sándor versei (a tudás árnyalatai, egy láthatatlan mozdulat, időm ha volna, estéli töredék)
Gál Sándor versei a tudás árnyalatai lerajzolható ábrák úsznak elő kivetített jelenések a szemfenék hajszálerezetének szétroncsolt mélységeiből akárha vitorláshajók a tengerek horizontján úgy libegnek oly könnyüségesen szinte nem is érintve a felszínt mondható volna e látomás a valóság tapinthatatlan távoli teljessége benne a rombolás éteri tisztasága ahogy önmagát pusztítja következetes biztonsággal tudni s megélni minden új nap születésében minden hajnalon s alkonyidőn a feláldozott fény hiányát s vinni az ég felé e tudás tűnő árnyalatait egy láthatatlan mozdulat a történésben ki marad kérdező s ha lesz is kérdező miként érkezhet válasz a válaszadót nevén ki szólítja majd és ki ad nevet
/
