Irodalmi Szemle, 2006

2006/4 - SZEMTŐL SZEMBEN - Fónod Zoltán: „Változó világunkban is megőrizzük az értékeket...” Beszélgetés Alabán Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárral

„Változó világunkban is megőrizzük az értékeket...”- A fűleki gimnáziumban (ahol érettségiztem) már sok szó esett a nyitrai pedagógusképzőről (akkor mint önálló Pedagógiai Kar működött), s több kortár­sam jelentkezett ebbe a felsőoktatási intézménybe, és sikeresen el is végezte azt. A budapesti egyetemista évek után aztán személyesen is megtapasztalhattam a nyitrai körülményeket és közösséget, a hetvenes évek közepén ugyanis a nyitrai magyar tanszékre kerültem tanársegédként. Sok szép élmény, munka, a tanári hi­vatás alapos megismerése, a diákokkal való foglalkozás, a tudományos kutatás iz­galma, érdekeink rendszeres és következetes védelme, a sok rendezvény, szakkö­ri munka és egyéb más tevékenységi forma összekovácsolta a tanárokat és a diá­kokat. Ezért is jelentett mindig többletet, volt bensőségesebb és teljes bizalmon alapuló a nyitrai magyar tanító- és tanárképzés ügye, a tanár-diák viszony az is­kola falain belül és kívül egyaránt. A kisebbségi helyzet, különösen az ideológia által sújtott pedagógusképzés ügyében, megerősítette a természetes alapon műkö­dő összetartozás érzését és tudatát, ami meghatározóvá vált a fontos és lényeges helyzetek megoldásában. A létért való küzdelem a veszélyeztetettség és a kölcsö­nös bizalom nagyban formálta a diákok öntudatát is, a pályára való felkészítés tar­tozékát, összetevőjét. A kezdeti szervezeti egység, majd jóval később az egyes ka­rokra való szétszórtság élménye mindig ébren tartotta a szervezeti önállóság meg­teremtésének határozott igényét. Ennek jegyében telt el huszonöt év, melyet a nyitrai főiskolán (később a Konstantin Egyetemen) töltöttem a kilencvenes évek végéig. Tanszékvezetőként, a Humán Tudományok Kara Akadémiai Szenátusá­nak elnökeként, majd dékánhelyettesként részese voltam a politikai rendszervál­tást előidéző ún. „bársonyos forradalom” utáni nyitrai egyetemi eseményeknek és változásoknak. A kilencvenes évek elején került sor a kredit oktatási rendszer be­vezetésére, amely sok érdekes és egyúttal ellentmondásos dolgot hozott a felszín­re. Akkor még a német nyelvterületről átvett kreditrendszernek nagyobb volt a hi­tele és hatása, mint az amerikainak. A feltételek bizonytalansága miatt, a tanárok és a diákok számára sokszor szokatlannak számító lehetőségek próbára tették az új oktatási rendszer felvállalóit, nem egy esetben határozott meggyőzéssel kellett élni annak elfogadásáért. A nyitrai volt diákok minden időkben aktív részesei voltak a tanító- és ta­nárképzés meghatározó eseményeinek. Akár a rendszerváltás előtt, akár a későbbi demokratizálódási folyamatban ugyanúgy hallatták hangjukat és elmondták véle­ményüket. Magatartásukkal betöltötték azt a szerepet és funkciót, amely elengedhe­tetlenül szükséges a fejlődésben levő folyamatok előrelendítéséhez. Az önállóságért folytatott küzdelem történetében Nyitrán új fejezetet jelent a Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara megalapítása 2003 őszén. Nagy a kihívás, a felelősség és a lehetőség is. Ez a kar a múltból építkezik, mégis új alapokat rak, perspektívában gondolkodik. Tudatában van annak, hogy a szlovákiai színtéren már nincs egyedül, s így alkalmazkodnia kell az új feltételekhez és konku­renciát jelentő újabb kihívásokhoz. Jó a start, de a kart fejleszteni és bővíteni szűk-

Next

/
Thumbnails
Contents