Irodalmi Szemle, 2006
2006/4 - SZEMTŐL SZEMBEN - Fónod Zoltán: „Változó világunkban is megőrizzük az értékeket...” Beszélgetés Alabán Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárral
Beszélgetés Alabán Ferenc irodalomtörténésszel, tanszékvezető egyetemi tanárral erős alapélménye - az irodalom értelmezésének esetében is. A jelviszonyok alakulása, változása és megnövekedett szerepe azonban a jelekre való „ráutaltságot” is magával hozta, s ezzel együtt az empirikus igazságokra vonatkozó kétségeket és a megismerés bizonyos válságát is előidézte. Kulcsár Szabó Ernő ennek irodalmi, költészeti, esztétikai áttételét egyik tanulmányában így fogalmazta meg: „A poétikaijelformák közvetve sem a valóságra, hanem egymásra vonatkoznak, mert csupán jelekkel hozzáférhető valóság jeleinek jeleiként hoznak létre esztétikai jelentést.” Feltehetően ez az áttételesség az oka az eredetiség bizonyos háttérbe szorulásának, a műalkotások szerkesztésére, összerakhatóságára és ismétlésére (utánzására és hamisítására) vonatkozó kultusznak. Bizonyára azért van az is, hogy a posztmodemnek nevezett művek nem a világ valóságára reflektálnak, hanem vagy egy zárt (tehát körülhatárolható és megismerhető) vagy el-/bezárt (tehát időn kívüli) világra. Ezzel kapcsolatban a művészi alkotás egyik alapvető problémájaként vetődhet fel - nem is véletlenül - az utánzás és a teremtés kérdésének, pontosabban vitájának ténye, mely az esztétikai felfogásokat és nézeteket is változtathatja és meghatározhatja. Az irodalmi vizsgálatok új módszereken alapuló eljárása többek között a számítógépes szövegvizsgálat, amely számos más tudományág eszköztárában is szerepel. Kutatóintézetek, egyetemek és könyvtárak rendszeresen megjelentetnek tematikus bibliográfiákat, melyek széles körben biztosítják a számítógépes információkkal való ellátottságot (CD-ROM-adatbázisok, Internet stb.). Magyar kontextusban is voltak már kísérletek a számítógépes szöveg vizsgálatok általános modelljének meghatározására, a vizsgálatok egyes lépéseinek kutatási szempontból független leírására. A konkrét programok létrehozásán túl gyakorlati alkalmazásuk is megtörtént, szövegvizsgálati listák és grafikonok is születtek a kutatói hipotézis irányultságától függően. A szöveg tematikus szerveződésének, narrációjának vagy éppen szimbólumrendszerének kutatása mellett számítógépes ritmuselemzési vizsgálatok (Voigt Vilmos) is megvalósultak. E szövegvizsgálati módszerek eredményeként (programtól függően) szójegyzékeket, kimutatásokat, listákat vagy éppen vizuálisan jobban érzékelhető grafikonokat kaphat a kutató, amelyektől az irodalom nem válik az információ irányított-irányító eszközévé, mert a valódi feladatot, az adatok összehasonlítását, értékelését és a következtetések levonását magának a kutatónak kell elvégeznie. * Tárgyszerű, széles látókörű, elméletileg felkészült kritikusként ismernek. Hogyan ítéled meg az irodalom általános lehetőségeit és horizontjait a kortárs magyar irodalomban, beleértve a szlovákiai magyar kisebbségi irodalmat is?- A magyar irodalom a közép-európai régió irodalmai közé tartozik, úgy is mondhatnánk, hogy a soknemzetiségű közép-európai régió egyik nemzeti irodalma. A régióban a nemzeti és kisebbségi irodalmakat országhatárok választják el egymástól, részint olyan nyelvi és egyéb kontextusok, amelyekbe a magyar kisebbségek politikai döntések és különböző ki- és betelepítések következtében kerültek. A
