Irodalmi Szemle, 2006
2006/4 - Tóth Elemér versei (Igézet volt?, Az a szép tavasz, A tavasz vagy, Mikor a tavasz, Drótozott szívvel)
Tóth Elemér versei 5. Drótozott szívvel Akárhogy is, de tudom réges-rég, veled együtt vagyok csak egész. Most különösen, hogy a szívemet megdrótozták. Égi üzenet? Figyelmeztetés?! Vége, nincs tovább? Az életem egyre ostobább. Egyre üresebb. De te jöjj s maradj! Sugárzód rám fényed, mint a nap. Marcangol, tép e rossz kutya élet. Jönnek felém torz, kicsi rémek. - Mondom: út, ház s benne mély alázat. Mert él bennem a remény és a hit: elkísérsz a végső utamig, ahol többé már senki se lázad.
/