Irodalmi Szemle, 2006
2006/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szalay Zoltán: A Könyv átka és varázsa
KÖNYVRŐL KÖNYVRE A Könyv átka és varázsa Az író, aki szabadnak képzelte magát egy nem egészen szabad országban. Az új élet, egy hátborzongatóan izgalmas irodalmi kaland Valaki megrágalmazhatta Orhan Pamukot, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták. 2006. január 22.: Megszüntette a büntetőeljárást Orhan Pamuk török író ellen az ügyben eljáró isztambuli bíróság - olvashattuk a hírügynökségi jelentésekben. Nyilvánvaló, miért voltak kénytelenek meghátrálni a török hatóságok. Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, világosan figyelmeztetett arra, hogy ebben a perben nem Pamukról, hanem Törökországról fognak ítéletet hozni. A szólásszabadság kérdése az iszlám államokban napjainkban egyre több botrányhoz vezet. Orhan Pamuk ügye azonban több égető problémára is egészen hátborzongató élességgel mutat rá. Arról van mindenekelőtt szó, hogy még mindig nem nőttünk fel eléggé, még mindig a szorongató kafkai világ nyomorúságában élünk, s ezek a tételek egyáltalán nem csak Törökországra vonatkoznak. (Bár tájainkon bárki büntetés nélkül beszélhet arról, hogy 1915-ben egymillió örményt öltek meg Törökországban, vajon mennyi közép-európai polgár van tisztában ezzel a - korántsem kellő komolysággal és jelentőségtudattal forszírozott - történelmi ténnyel? „Szarabb a píárja” - írja Németh Gábor a cigány holokauszttal kapcsolatban a Zsidó vagy? című regényében. Ugyanezt a keserű megállapítást vonatkoztathatnánk az örmény genocídiumra is.) Orhan Pamuk, aki egy svájci lapnak adott nyilatkozatában tett említést az örmény népirtásról, illetve a kurdok ellen elkövetett török kegyetlenkedésekről, a 2005 októberében lezajlott frankfurti Békedíj-átadási ceremónián is megerősítette, hogy állítását nem vonja vissza. Nem vonja vissza, mert egy tényről van szó. Még akkor is, ha jelen esetben a tény fogalmának földrajzi - de mindenekelőtt - ideológiai korlátai vannak. Talán érthetetlennek tűnik ezután, ha feltesszük a kérdést: politikai író-e Orhan Pamuk? S a válasz igencsak kétségessé válhat, ha belegondolunk, hogy az igazság elsősorban nem politikai kategória, s ha a politika az igazság fogalmát ki akarja sajátítani magának, akkor nehezen kerülhetők el az olyan ellentmondások, mint például az 1984 Igazság-minisztériuma. Orhan Pamuk tehát, miközben az igazságot keresi, egyáltalán nem politizál, még akkor sem, ha a politika nem áll távol írói szereplésétől sem. S Az új élet című regényét is nevezheti politizáló regénynek, aki mindenáron ragaszkodik ehhez a hamis besoroláshoz, de ezzel megfosztja a művet igazi varázsától, az ugyanis elsősorban irodalmi téren hat igazán. Az új élet című regényt Pamuk 1994-ben írta, ekkor már elismert író, már első regényével, a Cevdet Bey ve Odullary (Cevdet bej és fiai) cíművel sikert aratott,
