Irodalmi Szemle, 2006

2006/12 - EMLÉKEZÉS REMÉNYI JÓZSEFRE - Lőcsei Péter: Reményi József-mozaikok (1-3.) (tanulmány)

Emlékezés Reményi Józsefre

főiskolán tanítok, de a felszín alatt, akármennyire becsületes, ott sistereg, ott forr a múlt tüze, s égeti bensőmet, mintha pokoli lángok nyaldosnák. Intellektuálisan lehet alkalmazkodni, érzelmileg nem lehet. S meggyőződésem, hogy az alkotó szellem, főként, ha az írás eszközével nyilatkozik meg, elkerülhetetlenül szerves része annak a földnek, ahonnan származott. Kozmopolita bajnokok hiába hivatkoznak Joseph Conradra mint ellenérvre. Elfelejtik, hogy Conrad kamaszkorában hagyta el Lengyelországot, s bármennyire angol alkotó lett, egész életén át hangoztatta gyö- kértelenségét.3 Az alkotó szellem ruganyos a megértés, de nem a gyakorlati alkalmazkodás szempontjából. [...] Persze errefelé is, akár Európában, általános a lélek csődje, viszont hamvazószerdás hangulatot alig látni. Ahhoz is érettség kell, hogy szenvedni tudjunk.

Sok másról írhatnék még, de a héten vizsgáztatok, s a kenyérharc ennek a levélnek terjedelmét is megrövidíti. Kinézek az ablakon. Udvarunk körtefáján fészket rakott a vörösbegy. Nem tud elamerikanizálódni. Olyan független, mintha nem is volnának bankárok s tekintélyüket vesztett dollárok. Irigylem. Én csak képzeletemben vagyok szabad. [...] Szeretettel, őszinte barátsággal ölellek: Reményi József

Jegyzetek: Géppel írt levél, autográf aláírással, pb: 1933. VI. Lelőhelye: P1M 4324/201

1 Tóth Endre (1914): debreceni levéltári tisztviselő, költő, irodalomtörténész. 1985-ben József Attila-díjat kapott.

2 Endrődi Sándor (1850-1920): író, költő, szerkesztő; a Kisfaludy Társaság tagja

3 Joseph Conrad (1857-1924): lengyel származású angol regényíró, aki 1874-ben hagyta el hazáját, és 1886-ban vette fel az angol állampolgárságot.

* * *

II.

Pável Ágoston (1886-1946) szombathelyi középiskolai tanár, egyetemi magántanár, költő, műfordító, szerkesztő a harmincas évek első felében került kapcsolatba Reményivel. Elküldte neki verseskötetét, ez indította meg levelezésüket. Az Újvilágban élő professzort megérintette Pável verseinek humanizmusa és „az a mélyen gyökeredző férfias gyöngédség, mely, hogy úgy mondjam, tisztább a női tisztaságnál”. Viszonzásul elküldte neki Élni kell című regényét. Következő üzenetében már tegezőre váltott a hang. Reményi megköszönte a verseskötetéről írt megértő és kedves szavakat. Lehetséges magyarországi és esetleges szombathelyi látogatását is szóba hozta. Későbbi üzenetváltásaik eredeti írásaikkal, fordításaikkal, illetve Marék Antal tervezett kötetével és Weöres Sándorral kapcsolatosak.

4. Reményi József Pável Ágostonnak

szept. 28.

Kedves Barátom:

a minap egy magyar térkép került a kezembe, s szemem hirtelen Potyond község nevére esett. Erről az élményről íródott az alábbi vers, amelyet a dunántúli