Irodalmi Szemle, 2006

2006/12 - TANULMÁNY - Alabán Ferenc: Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága

Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága

* * *

Az irodalmi érték, a kritikus és az irodalmi értékelés viszonyrendszerének néhány kiemelt, általunk lényegesnek tartott momentumát foglaljuk össze az alábbiakban a teljesség igénye nélkül:

az irodalmi érték feltételezi az értékelést (akár az értékelés az értéket), az értékelés pedig feltételezi az értékelőt (a kritikust) és azt a szabály-(érték-) rendszert, amely alapján maga az érték azonosítható. Az értékítéletek tehát nem izoláltak, hanem mindig értékrendszeren alapulnak;

az irodalmi mű (elsősorban) nyelvi képződmény, de a nyelvi kommunikáció mintájára nem lehet kivetíteni (sem elképzelni) az esztétikai értékviszonyt, mert a nyelvi rendszer egyrészt szélesebb (vagy szűkebb), másrészt körülhatároltabb szabályrendszer, mint az esztétikai;

az irodalmi érték és az irodalmi értékelés függ az értékelőtől, de bármennyire is függ, az értékelőnek (kritikusnak) nincs tetszőleges és kizárólagos meghatározó szerepe (NB: hatalma) az érték fölött. Ha ez így lenne, akkor az érték megszűnne értékes lenni. A képzett kritikust és elemzőt sokszor az érték hiánya figyelmezteti annak létezésére;

az irodalmi mű megértése és értékelése a kritikus által akkor nem lesz önkényes (hanem általános érvényű), ha meg tudja okolni és magyarázni döntéseit és minősítéseit. A kritikus ezzel az önmagáról való számadással teremt hidat saját ítélete és a már létező vagy lehetséges „ízlésközösség” véleménye között. Egyrészt normát követ, másrészt új normát is próbál teremteni;

az irodalmi érték csak az ún. „tradicionális társadalmak” viszonylag zárt értékrendjében számított „evidenciának” (nem „problémának”). A polgári demokráciákban a nyitottság és az értékpluralitás különböző, egymással versengő (és változó) művészeti (irodalmi) felfogások együttélése figyelhető meg. Ebben a közegben az irodalmi érték sem evidencia, hanem magyarázatra (és elméleti megalapozásra) szoruló minőség;

jelenünkben az értékproblémának (általában) a sajátos történelmi és társadalmi helyzettel összefüggő metamorfózisa figyelhető meg. Nem kivétel az irodalmi érték sem. A zárt és homogén értékrend lebontása valósul meg immár egy évtizede a közép-európai régióban és egy nyíltan pluralista értékrend érvényesítésének szakasza bontakozik ki. Ez megkülönböztetett érdeklődésre tarthat számot mind az elméleti, mind a pragmatikus irodalmi értékvizsgálatok szempontjából is.

Az irodalmi szöveg entitásának és recepciójának kérdéséhez

A költészet, az irodalom fogalmának tartalma változékony és kortól függő, de a „költői funkció”, a költőiség, az irodalmiság, ahogy azt a „formalisták” hangsúlyozták, sui generis másra redukálhatatlan elem. Hogy miben nyilvánul meg a