Irodalmi Szemle, 2006
2006/12 - TANULMÁNY - Alabán Ferenc: Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága
Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága Az értéktartomány, melynek szerepe van vagy éppen szerepe lehet az irodalmi mű „szándékolt” hatásában, összetett rendszert alkot. Az összefüggések több szinten reprezentálják az értékek rendjét, de alapvetően különbséget kell tenni az irodalom által közvetített értékek és az irodalom értékessége, valamint a szöveg alapján és a szövegen kívül (a szövegek egymásutánjában!) létrehozott értékszempontok között.4 Az irodalmi szövegben ui. közvetlenül vagy közvetve megjelenő értékeket lehet kimutatni. Az előbbi esetben ún. „tematikus”, az utóbbi esetben ún. „modális” értékekről van szó, melyek a tematikus értékek minősítését látják el.5 Az irodalmi szövegben megjelenő tematikus érték is lehet esztétikai érték (pl. ha a beszélő az egyik szereplő szépségét írja le, hangsúlyozza), bár ebben az esetben nem a műalkotás belső értékviszonyairól van szó. A modális értékek fogalmilag körülhatárolható értékhelyzeteket jelölnek, mint a tragikus vagy a fenséges. A tragikum forrása az érték megsemmisülése vagy megvalósíthatatlansága, a komikumban az érték megtévesztő módon jelenik meg (az értéktelen mutatja magát értékesnek), a groteszk az értéktévesztést tartja természetesnek stb. A modális értékeknek valójában csak az egyik részét alkotják az esztétikai minőségek, mint a mű értékszerkezetének összetevői, de az esztétikai megközelítéseknek és interpretációknak elsősorban mégis a modális értékekre kell figyelniük. A modális értékeket nem észlelő értelmezések hívják fel a figyelmet arra, hogy a műalkotás jelentése milyen nagy mértékben van kiszolgáltatva az olvasó (befogadó) esztétikai tudásának és tapasztalatainak. Az irodalmi szövegben megjelenő értékek valójában túlhaladnak a szövegen (meghaladják azt). Egy műalkotás értékének hatáslehetőségei csak az olvasatban lehetnek valóságosak, csak a befogadás legitimálhatja a művészi szándékot. Viszonyuk feltételezi a lineáris azonosságot: a mű szándékolt értékhatása a megértés határértéke Az olvasók eltérő esztétikai érzékenységgel és tapasztalattal rendelkeznek, s előfordul, hogy közülük többen érzékenyebbek az irónia, mint a tragikum iránt, s akadnak olyanok, akik többre becsülik a humorosat, az erkölcsöset, mint a szépséget. Az interpretációkban nemcsak egyéni, hanem kollektív értékrangsorok is érvényesíthetik szempontjaikat, s egy korszak minőségévé is válhat meghatározott érték. A befogadó valójában nemcsak saját, hanem szellemi környezete (közössége) értékeit is érvényesíti, elvárásai és reakciói csoportérdekeket is képviselhetnek. Értéktipológia, értékminőségek, értékelés Az irodalmi érték megállapítására vonatkozóan valójában nincs semmilyen jól bevált és megbízható műszer, sem abszolút mértékegység. Ezzel kapcsolatban Pomogáts Béla idézi egyik tanulmányában az angol költő T. S. Eliot gondolatát:
