Irodalmi Szemle, 2006

2006/12 - TANULMÁNY - Alabán Ferenc: Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága

Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága Az értéktartomány, melynek szerepe van vagy éppen szerepe lehet az irodal­mi mű „szándékolt” hatásában, összetett rendszert alkot. Az összefüggések több szinten reprezentálják az értékek rendjét, de alapvetően különbséget kell tenni az irodalom által közvetített értékek és az irodalom értékessége, valamint a szöveg alapján és a szövegen kívül (a szövegek egymásutánjában!) létrehozott értékszem­pontok között.4 Az irodalmi szövegben ui. közvetlenül vagy közvetve megjelenő értékeket lehet kimutatni. Az előbbi esetben ún. „tematikus”, az utóbbi esetben ún. „modális” értékekről van szó, melyek a tematikus értékek minősítését látják el.5 Az irodalmi szövegben megjelenő tematikus érték is lehet esztétikai érték (pl. ha a be­szélő az egyik szereplő szépségét írja le, hangsúlyozza), bár ebben az esetben nem a műalkotás belső értékviszonyairól van szó. A modális értékek fogalmilag körül­határolható értékhelyzeteket jelölnek, mint a tragikus vagy a fenséges. A tragikum forrása az érték megsemmisülése vagy megvalósíthatatlansága, a komikumban az érték megtévesztő módon jelenik meg (az értéktelen mutatja magát értékesnek), a groteszk az értéktévesztést tartja természetesnek stb. A modális értékeknek valójá­ban csak az egyik részét alkotják az esztétikai minőségek, mint a mű értékszerke­zetének összetevői, de az esztétikai megközelítéseknek és interpretációknak első­sorban mégis a modális értékekre kell figyelniük. A modális értékeket nem észle­lő értelmezések hívják fel a figyelmet arra, hogy a műalkotás jelentése milyen nagy mértékben van kiszolgáltatva az olvasó (befogadó) esztétikai tudásának és tapasz­talatainak. Az irodalmi szövegben megjelenő értékek valójában túlhaladnak a szö­vegen (meghaladják azt). Egy műalkotás értékének hatáslehetőségei csak az olva­satban lehetnek valóságosak, csak a befogadás legitimálhatja a művészi szándé­kot. Viszonyuk feltételezi a lineáris azonosságot: a mű szándékolt értékhatása a megértés határértéke Az olvasók eltérő esztétikai érzékenységgel és tapasztalattal rendelkeznek, s előfordul, hogy közülük többen érzékenyebbek az irónia, mint a tragikum iránt, s akadnak olyanok, akik többre becsülik a humorosat, az erkölcsöset, mint a szép­séget. Az interpretációkban nemcsak egyéni, hanem kollektív értékrangsorok is ér­vényesíthetik szempontjaikat, s egy korszak minőségévé is válhat meghatározott érték. A befogadó valójában nemcsak saját, hanem szellemi környezete (közössé­ge) értékeit is érvényesíti, elvárásai és reakciói csoportérdekeket is képviselhetnek. Értéktipológia, értékminőségek, értékelés Az irodalmi érték megállapítására vonatkozóan valójában nincs semmilyen jól bevált és megbízható műszer, sem abszolút mértékegység. Ezzel kapcsolatban Pomogáts Béla idézi egyik tanulmányában az angol költő T. S. Eliot gondolatát:

Next

/
Thumbnails
Contents