Irodalmi Szemle, 2006

2006/12 - TANULMÁNY - Alabán Ferenc: Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága

Az érték, a recepció és az irodalomtudomány irányultsága két támaszt a nyelvvel szemben, hanem mint nyelven, mint lingvisztikailag meg­határozottjelentésen túl is lép rajta ...”2. Az említett esztétikai minőségek miatt lép túl az irodalom a nyelven, pontosabban az irodalmi művet a nyelvi törvényszerű­ségek és az esztétikai minőségek együttesen hozzák létre, úgy, hogy egymással ref­lexív viszonyt alkotnak, amelyben az utóbbi jelenti a hangsúlyosabb mozzanatot. Az esztétikai törvényszerűségek, minőségek és a nyelv eggyé válnak, ami azonban feltételezi a nyelv adekvát fejlettségét (Pl. a képszerűség az irodalmi müvek egyik jellemzője és művészi értéke, ami az adott nyelvben rejlő belső lehetőségeken, tör­vényszerűségeken alapszik). * * * Az esztétikai szép fogalma (mint általában) az irodalomban sem választható el határozottan a ,jó”-tól és nem azonosítható a köznapi értelemben vett „szép” fo­galmával. Az esztétikum fogalmát nemegyszer a szabadság és a igazság, az erköl­csi érték szinonimájának is tekintették és értékelő minősítésként használták. Ezek szerint azt nevezzük szépnek, amiben érzéki (látható - hallható) formában megje­lenik az emberi szabadság, igazság és erkölcsi érték, és az veszi észre ezt a szépet, aki „megérzékeli” az emberi szabadságot, igazságot és morális értéket. Ezek az el­vont fogalmakkal jelölt tartalmak akkor válnak széppé (esztétikai értékké), ha megjelenési formáikban vagy variációikban egy műalkotásban az esztétikum alap­vetőjellemzőjévé válnak. így a „szép”, a „szépség” az esztétikai minőségek közül a legfontosabb, mivel magában foglalja a legfőbb értéket. A szép az összes többi értékfajtánál átfogóbb terjedelmű és érvényű, s mint ilyen (filozófiai értelemben) az összes többi értéket képes magába foglalni, hogy egy magasabb értékminőséget képezzen. Az esztétikai érték jelentésszféráját általános szinten a következőképpen értelmezhetjük: elvont lényeg (az) értékelésből eredeztethető (forrás) maga a szépség (legmagasabb értékminőség) (a) megvalósítás szépsége (művésziség) E jelentési szinteken túl az esztétikum megjelenési formái az irodalmi alko­tások konkretizációiban jelennek meg. A két szélső pólus (a pozitív szépség és a negatív rútság) között a művekben sok más esztétikai minőség található: tragikum, komikum, humoros, tragikomikus, fenséges, ironikus, bájos, szatirikus, groteszk, abszurd stb. A kézikönyvekben, lexikonokban, szótárakban előfordul még a hero­ikus, idillikus, elégikus, patetikus, burleszk és egyéb más esztétikai minőséget je­lentő kategória3. Egy adott irodalmi műalkotásban a megvalósítás szépsége, azaz esztétikai érték

Next

/
Thumbnails
Contents