Irodalmi Szemle, 2006
2006/12 - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (értekezés)
Kassa és a Rákócziak Kassára összehívta. Éppen a leghevesebb beszédek tartattak itt, a király a német ministerek ellen, midőn Rothal gróf a gyülekezetbe lépe. Az elégületlenek eleinte tettetéshez folyamodtak, s a gróf kérdésére: hogyan mertek a király engedelme nélkül gyűlést tartani? Rákóczi azt felelte, hogy a hon bajainak orvoslásáról tanakodnak, arra pedig: mi végre gyűjtötték a fegyveres népet? az lön a válasz, hogy a határszéleket háborgató török ellen fogtak fegyvert. De midőn Rothal intené őket, térnének tüstént békével haza, hirtelen felzajlott az indulatok vihara, és szitkok szórattak a németek ellen. Rothal eltávozta után pedig elhatározták, hogy haladék nélkül fegyvert ragadjanak... Mindezek értésére estek a királynak, mire ő Spork tábornagyot Fel- ső-Magyarországra küldvén ez július 29-én Kassa alá érkezett”... A Wesselényi-féle összeesküvés további sorsa Kassa számára azt jelentette, hogy az ide érkezett 2 ezer főnyi katonaságot a városnak el kellett tartani, bár azok Kassa külterületén kaptak szállást. És ami még ezzel összefügg! Báthory Zsófia a fia életéért 200 000 magyar forintot fizet a császárnak. S mi a sorsuk a Rákóczi-forintoknak?... „A város nyugtalan polgárai biztosítása végett, annak alsó kapujánál (most Forgách és Gerster házak közti tér) Leopold fellegvárat (citadellát) kezde építeni azon 200 ezer magyar forintokból, melyeket II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia, Ferenc fia fejének váltságáért fizetett”... (Tutkó József: Kassa tört. évkönyve, 150. old.) De térjünk vissza az ez idő tájt, 1676-ban Patakon tartózkodó I. Rákóczi Ferenchez és feleségéhez. A harmadik gyermekét váró (az első, születésekor mindjárt, csecsemő korában meghalt) Zrínyi Ilona az öreg fejedelemasszony hívására, aki azt szerette volna, hogy a kis jövevény Munkácson lásson napvilágot, férjestül elindul ugyan Munkácsra, de útközben az Újhelyhez közeli Borsiba érve, utoléri a szülési fájdalom, s férje örömére megszületik a várva várt fiú, Ferencke március 26-án. A további napok örömét nem zavarja semmi, csak Báthory Zsófia sürgető levele, mely indulásra készteti a családot. De az útjuk nem Munkács felé, hanem inkább Zboróra vezet. Örömük nem tart sokáig. I. Rákóczi Ferenc (rövid ott-tartóz- kodása alatt) betegsége rosszabbodik, s 1676. július 8-án meghal. Tetemét a ma- kovicei várból lehozva a zborói templomban ravatalozzák fel, s majd egy év múlva kerül le Kassára, és temetik el nagy pompával a már félig kész templomban, amelyet Báthory Zsófia kezd el építtetni a jezsuiták számára 1671-ben. (A templom csak 1681-ben nyer teljes befejezést, s akkorra már ő is ott nyugszik a templom alatti kripta fülkéjében.) Maga a temetés 1677. augusztus 18-án fényes külsőségek közepette zajlik, de a két gyermek, az akkor 4 éves Júlia és a csecsemő Ferenc nincs jelen a szertartáson, valószínű, hogy Zborón maradtak nevelőikkel. „A temetési menet rendje hivatalosan volt megállapítva: Méltóságos Fejedelem Rákóczi Ferenc kegyelmes urunk Őnagysága temetésének rendi címen, és 32 pontból állott.” Tekintsünk el most a hosszadalmas felsorolástól. Nézzük meg inkább közelebbről Báthory Zsófia pénzadományát, amelyről már hallottuk, hogy egy „citadella” építésére használta fel a Habsburg uralkodó. Más adat szerint a jezsuiták kapták a pénzt székesegyházuk építésére. Nevezetesen 200 ezer magyar forintot.
