Irodalmi Szemle, 2006

2006/12 - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (értekezés)

Gyüre Lajos

Ám nem egy a Rákócziakról írott munkákban azt olvashatjuk, hogy ez az összeg 400 ezer arany volt, de találkoztam olyan adattal is, hogy ez az összeg 400 000 tallért tett ki. (Kassai Újság, 1942.) Itt van például Száva István-Vámos Magda könyve: így élt II. Rákóczi Ferenc (16. old.) „Az ifjú Rákóczi életét anyja, a jezsuita körökben nem ok nélkül kegyelt Báthory Zsófia közbenjárása mentette meg, ezenkívül 400 000 rénes forint váltságdíj.”... Vagy Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona című könyvében: „Ha tudná, mit tettem (mármint Lipót, GyL.), nem kívánt volna fiam váltságául négyszázezer aranyat”... (148. old.) Az eltérő adatokat csak azzal tudom magyarázni, hogy a szerzők nem rendelkeztek kellő ismeretekkel sem a pénznemek korabeli elnevezéseivel, sem pedig azok minőségi eltéréseivel. (Pl. egy florenci vagy rénusi arany nem egyenlő a magyar forinttal, sem a tallérral. Ennek ismerete komoly tanulmányt igényel.)

Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonát még az öreg fejedelemasszony életében házassági ajánlattal felkeresi makovicei várában Thököly Imre, de maga a házasság csak jóval később, a császár engedélyével 1682-ben jön létre, mikor Báthori Zsófia halála után letelik a gyászév. Az öreg fejedelemasszony 1680. július 14-én „lelkét az ő teremtő Istenének visszaadta” - ahogy Zrínyi Ilona írja a temetési meghívóban, de tetemét csak jóval később hozzák Munkács várából Kassára az általa építtetett templomba, amely még mindig nincs befejezve. Maga a temetés akárcsak

I. Rákóczi Ferencé, csak halála után pontosan egy év múlva megy végbe, 1681 .július 14-én, ugyanolyan pompával, mint a fiáé, de erre nézve semmiféle konkrét a- dat nincs, csak Szabó Adorján: Báthori Zsófia temploma Kassán című munkájában egy megjegyzés: „Bizonyára az ő temetése is olyan előkelő gyászpompával folyt le, mint a fiáé.” De „fennmaradt az a gyászbeszéd, amelyet a néhai, minden kigondolható dicséretre méltó Fejedelmi Báthory Sophia asszony Halotti pompáján Páter Kiss Imre jezsuita, a fejedelemasszony udvari papja és bizalmas tanácsadója mondott...” (11 .old.)

Előbb azt írja: „De I. Rákóczi Ferencen kívül anyját, Báthory Zsófia fejedelemasszonyt is ennek a templomnak sírboltjába temették, sőt még a Rákóczi családnak egy harmadik tagját is.” (Rákóczi Fejedelem unokaöccsének temetéséről az egykorú jezsuita feljegyzés magyarra fordítva szó szerint a következőket mondja: 1698. ápril. 25. Este 8 óra tájban, titokban hozták el szekeren. Aspremont generális őexcellenciája fiának holttestét... a palliumot (palást, GyL.) öltött jezsuita páterek, kezükben égő gyertyával lekísérték a kriptába, ahol fenséges nagyatyja mellé tették le. Ez a kiskorú halott nem volt más, mint Aspremont... grófnak és Rákóczi Juliannának, az 1692-ik év második felében született mintegy hatodfél éves fiacskája, a kis Aspremont János gróf, akit Makovicza várából hoztak Kassára még pedig a közbiztonság akkori hiányában, a nyilvánosság kizárásával...)

Ha most azt kérdeznék tőlem, hogy akkor hány Rákóczi családtag hamvai porladnak ma Kassán a Báthory Zsófia által emeltetett templomban, hirtelen nem is tudnék rá egyértelmű feleletet adni. Az ok: a Rákócziakon kívül több egyházi,