Irodalmi Szemle, 2006

2006/11 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (11) Magyar líra a két világháború között (tanulmány)

Grendel Lajos

hozott újnépiesség felé is tájékozódjék. Bécsi és párizsi útjai pedig az avantgárd költészet iránti érdeklődését is fölkeltik, főként az expresszionista szabad vers irántiét. Ezek a nagyon különféle hatások nemegyszer szimultán vannak jelen költészetében, jelezve költői világképének és stílusának kiforratlanságát, cseppfolyós állapotát. Végül a húszas évek második felében a tiszta költészet (poésie pure) hívévé szegődik, ámbár szintén csak rövid időre.

Lázas költői útkeresése közben néhány remekművet is ír, melyek közül a legismertebb az a méltán hírhedt, anarchista-nihilista költeménye, amely miatt meggyűlik a baja egyetemi professzorával, Horger Antallal, amely ezzel a provokatív versszakkal indul

Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.

s amelynek harmadik versszakában hetykén jelenti ki:

Tiszta szívvel betörök,

ha kell, embert is ölök. (Tiszta szívvel)

A vers varázsát nem annyira a mondanivaló provokatív és őszinte nihilizmusa adja, mint inkább a könnyed dalforma és az annak látszólag meg nem felelő mondanivaló közti meghökkentő harmónia, a diszharmóniából kicsikart harmónia, mint majd később sok-sok nagy versében is.

József Attila kísérletező évtizedének legkiérleltebb versei, vagy legalábbis azok többsége, a harmadik kötetében található, abban a kötetben, amelynek verseiről Németh László meglehetősen lekezelő kritikát írt a Nyugatban, a költő pedig az efölött érzett haragját a felbujtónak vélt Babitson töltötte ki. Különösen a Medáliák ciklus érdemel figyelmet, mert ennek a ciklusnak a verseiben jutott a legközelebb a tiszta költészethez. Ezek a rövid, mindössze két versszakból álló költemények nem az értelemhez szólnak (többségük racionálisan nem megközelíthető), hanem az érzékekhez, nem idegenkedve a groteszk, sőt az abszurd elemektől sem.

Huszonhárom király sétál jáspiskorona fejükben, sárgadinnyét edegélnek, új hold süt a balkezükben.

Huszonhárom kölyök császkál, csámpás sityak a fejükben, görögdinnyét szürcsölőznek, új nap lángol jobbkezükben. (Medál iák 11)

Az elkötelezett költő. József Attila 1930 őszén lesz tagja az illegális kommunista pártnak, s hamarosan megjelenik újabb verseskötete is, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931), olyan ismert versekkel, mint a Lebukott; Favágó; Szocialisták stb. A kötetet az ügyészség hamarosan elkobozta, a költő ellen pedig pert indított. A bíróság