Irodalmi Szemle, 2006
2006/11 - Béres Csilla: Borsószem hercegasszonyka szenvedései (1) (vers)
Béres Csilla Borsószem hercegasszonyka szenvedései (1) Hétemeletnyi orvosságon fekszem, csoda, ha néha a lélek célba talál, s gyenge ujjam a billentyűket rója. Ó, ha Trója egykor értem, harcban áll! Hagyjuk! Mert elzsibbad, minden tagom, és csipkém, már nyögni sem bírok, pedig az uram mindjárt hazaér. A zárban már zörren a kulcs. * * * Most bemutatkozom Hogy a világ majd eztán engem az utcán észrevegyen. Csakhát! Meg tudnám-e valómmal ízesíteni, mint fény a templom üvegablakát, a sok régi szót, hogy legyek én, ki elétek felragyog? * * * Tény, éjjel sosem alszom, mert valami nyom. Azt sem tudom, hogy alul, felül, oldalt, vagy inkább belül. A lelkivezetőm azt mondta, szedjek szereket vagy igyák teát. Hiába, akkor is nyom. Ezért kell írnom. * * * Tovább. Nem olyan egyszerű az élet: egyszeregy, oszt lemegy. Kicseréltük már az ágyat,
