Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - TANULMÁNY - Beke József: Balassi Bálint szavainak szótáráról
BEKE JÓZSEF Balassi Bálint szavainak szótáráról Zrínyi írója a VITÉZ HADNAGY-ban: „vitézkedjél az örökségnek és nem két napnak”. Az akkori örökség szó ebben a mondatban nem a mai ’juss’ értelemben szerepel, hanem a maradandóságot, az örökkévalóságot jelenti. Ha azt akarjuk, hogy régi nagyjaink ránk hagyott értékei örökségek legyenek a szó régi és újabb értelmében is, akkor magyarázatot kell adnunk a nyelv természetes változásai következtében elavult vagy megváltozott értelmű kifejezésekhez. így tettek már a régi görögök is Homérosz után pár évszázaddal, a firenzei tanács Boccacciót kérte fel a DIVINA COMMED1A magyarázatára, s az angol iskolákban ugyanúgy magyarázzák Shakespeare-t, mint nekünk Balassit, Zrínyit és a többi régi nagyjainkat magyaráznunk kell. Más út nincs. A Zrínyiászt jó néhányan átírással, vagyis modernebb nyelvre átültetve próbálták közelebb hozni saját koruk olvasóközönségéhez. A sor tekintélyes: Arany János, Benedek Elek, Gregus Ágost, Kónyi János, Mészöly Gedeon, Ráday Gedeon, Vékony Antal; ám a módszer értéke kétes - Arany talán ezért is hagyta „félbe’-szer- be’” -, legyen a szándék bármily tiszteletreméltó. „Zrínyi csak a maga eredeti alkotásában az igazi Zrínyi” - mondja Széchy Károly az 1906-os Zrínyi-kiadás előszavában Ráday és Kónyi átírásait bírálva; Greguss tevékenységéről pedig így ír: „Az olvasó-közönség kényelme semmi esetre sem kívánhat akkora áldozatot, hogy a legnagyobb szellemek alkotásait [...] meghamisítva juttassuk kezébe”. Ha az egyébként is türelmetlen mai olvasó nem érti olvasmányának szavait, a befogadást fárasztónak tartja s abbahagyja. De az sem jobb, ha félreérti azért, mert bizonyos szavaknak csak a mai értelmét ismeri. Az írói szótár tehát értékmentést szolgál. Valamennyi ilyen mü azzal a reménységgel készül, hogy segítségével sikerül egy távoli korszak óriásának szellemi örökségét közelebb hozni az utókor emberéhez. Ezért fogalmazhat így Benkő László AZ ÍRÓI SZÓTÁR1 c. művében: „a végső indíték, amelyből az írói szótár kezdetei fakadnak, társadalmi szükséglet”. A világirodalom nagy alkotói közül jó néhánynak a szókincsét feldolgozták már az írói szótár különböző módszereivel szerte a világon. Arisztotelész, Homérosz, Dante, Shakespeare, Molière, Cervantes, Puskin nevét fedezhetjük föl többek között abban a közel háromszáz szótárt tartalmazó jegyzékben, amelyet Benkő említett müvében találunk. Sajnálatos, hogy a szorosan vett magyar írói szótárak sora igen szerény. Az alTANULMÁNY
