Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - TANULMÁNY - Beke József: Balassi Bálint szavainak szótáráról
Balassi Bálint szavainak szótáráról kotó teljes szókincsére kiterjedő szótárunk csak három van: a PETŐFI-SZÓTÁR2, a BALASSI-SZÓTÁR3 és a ZRÍNYI-SZÓTÁR4. A JUHÁSZ GYULA-SZÓTÁR5 csupán a költő verseinek szavait, a TOLDI-SZÓTÁR6, illetve a BÁNK BÁNSZÓTÁR7 egy-egy kiemelkedő mü szókészletét dolgozza fel. Ezeknél egyszerűbb megoldású a CSOKONAI-SZÓKINCSTÁR*, amelynek első kötete készült el, s a költő színműveinek szavait adatolja értelmezések nélkül. Szintén más jellegű az olvasóközönség igénye szerint készült JÓKAI-SZÓTÁR9, ez az írónak csupán azokat a szavait tartalmazza és értelmezi, amelyek „irodalmi és köznyelvünkben ismeretlenek vagy szokatlanok”. Jellemző, hogy ez utóbbinak szükségességét közvetlenül a nagy mesemondó halála után vetették föl először, s majdnem egy teljes évszázad múlva valósult meg. Hasonló a Petőfi-szótár története is: 1889-ben merült föl az ötlet, s a szótár kiadása - 25 évi munka után - 1987-ben fejeződött be. A BALASSI-SZÓTÁR Debreceni Egyetemen a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadásában jelent meg. Voltaképpen az ország legnagyobb ilyen jellegű szellemi műhelyének legutóbbi terméke, hiszen immár nyolcadik kötete egy, a hetvenes években elindult sorozatnak, melynek minden tagja régi irodalmunk valamilyen nyelvi szempontból fontos szövegdokumentumát (Jókai-kódex, Birk-kódex, Guary-kódex) dolgozza föl Bölcskei László számítógépes programjának segítségével. Valamennyinek, így a BALASSI- SZÓTÁRnak a szerkesztője is Jakab László egyetemi docens, akinek áldozatos munkája nyomán anyanyelvűnk múltjának olyan bőséges adattára készült el, amelynek értékét és hasznát majd csak a későbbi kutatók látják igazán. (Az ilyen tevékenységre mondják: felbecsülhetetlen - ezért nem is becsülik meg.) Bizonyos, hogy a számítógépek felhasználása a jövőben elősegítheti az írói szótárak gyarapodását, tudni kell azonban, hogy a gép csak a sokakat elriasztó mechanikus cédulázástól menti meg a szerkesztőt, a dolog érdemibb és érdekesebb, valóban tudományos részétől, tehát az adatok helyes csoportosítását, a szócikkek célszerű felépítését, az értelmezések megfogalmazását meg az esetleges minősítések eldöntését jelentő munkától nem. A föntebb felsorolt írói szótárak közül csak a Csokonai- és a Balassi-szótárt alkották számítógépes megoldással, a többiek fáradságos kézimunkával készült céldularendszerre épülnek. A tetszetős, vaskos, 621 oldalas kötet előszavában teljes joggal mondják a szerkesztők: „Balassi Bálint egyes szavait, kifejezéseit ma már nemcsak a közép- iskolás tanulók, hanem a magyar szakos egyetemi hallgatók sem értik”, és hozzátehetjük: ez valószínűleg még inkább érvényes a szélesebb olvasóközönségre. A könyv első, legnagyobb egysége a ránk maradt Balassi-szövegek közül azokat dolgozza föl az értelmező írói szótár módszerével, amelyek a legolvasottabbak iskolában és azon kívül is: a verseket és a SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁt. A kötetben szereplő további két rész adattárszerűen, értelmezés nélkül mutatja be a költő leveleinek, illetve fordításainak szavait. Ilyenformán a Balassi-szótár ugyan teljességre törekvő munka, azonban mivel a feldolgozáshoz nem állt rendelkezésre