Irodalmi Szemle, 2005

2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)

Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról.

A magyar nemzetiségűek körében kimutatott nemzetváltás korspecifikus jelenség is. A legnagyobb mértékű nemzetiségváltás a gyermek- és fiatalkorúak korcsoportjainál mutatható ki, a fogyatkozás a középkorúaknái csökken és az időskorúaknái tovább apad. Az 1991 és 2001 között kimutatott nemzetiségváltási trendek korcsoportok szerinti megoszlása általánosítható a korábbi évtizedekre vonatkoztatva is. Az 1970 és 1980, illetve 1980 és 1991 közötti időszakban a magyarságfogyás korcsoportonkénti eloszlása hasonló volt az 1991 és 2001 között kimutatott változásokhoz.20

2.5. Nemek. A nemek szerepének a hatását a nemzeti hovatartozás átörökítése szempontjából vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az anya vagy az apa hatása-e az erősebb. Az apa hatásának nagyobb súlyát valószínűsítette a jobbára falusi környezetben élő magyar családok hagyományosabb családszerkezete, a másik oldalon viszont az erősebb anyai hatás alternatívája a gyermekek nevelésében, szocializációjában játszott anyai szerep dominanciáján alapul.

A két generációváltás négy leszármazási ágon történő vizsgálatából három esetben az apai ág hatása mutatkozott erősebbnek. A kereszttáblás vizsgálat is az apák hatását mutatja erősebbnek gyermekük nemzetiségének alakulására. A magyar apák gyermekeinek 84,2%-a, a magyar anyák gyermekeinek 82,8%-a vallotta magát magyarnak. Gyermekeik nemzeti hovatartozásának alakulására az apai és az anyai ág hatása közti különbség csökkenését is sikerült kimutatnunk. Feltételezhető, hogy a modernizációs folyamatok előrehaladása vezethetett a két nem közti különbség csökkenéséhez.

2.6. A települések urbanizáltsága. Az asszimilációs folyamatokat további tényezők is befolyásolják. Ezek közé tartozik a települések nagysága, pontosabban városias, illetve rurális jellege. Igen gyakran megfogalmazódik az a feltevés, hogy a városokban az asszimilációs (nemzetváltási) folyamatok gyorsabb lefolyásúak, mint a falvakon. Az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatokat panel vizsgálat segítségével (longitudinális megközelítésben) elemeztük. A városokban nagyobb mértékű (9,9%) magyarságcsökkenést mutattunk ki mint a falvakban (7,3%).21 Ugyanakkor valamennyi - a települések etnikai jellege szerinti - településtípuson belül a városokban kisebb mértékben csökkent a magyar népesség aránya mint a falvakban. A szórványjellegű helységekben alig mutatható ki különbség: a városokban 18,7%-kal, a falvakban 19,0%-kal csökkent a magyarok aránya. A magyar kisebbségű városokban 13,3%-kal, falvakban 15,6%-kal csökkent a magyarok aránya. Hasonló mértékben 2-3 százalékponttal kisebb volt a csökkenés az enyhe magyar többségű, illetve erős magyar többségű városokban mint falvakban. Ez a látszólagos ellentmondás a magyar népességnek a települések urbanizációs típusainak (falvak és városok) etnikai jellegük szerinti megoszlására vezethető vissza. (A rurális településeken élő magyar népesség nagyobb arányban él magyar többségű településeken, mint a városokban élő magyarok.) Ily módon a városoknak a magyar népesség aránya szerinti kedvezőtlenebb megoszlása eredményezi a magasabb arányú magyar népességfogyatkozást a falvakban.