Irodalmi Szemle, 2005
2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)
Gyurgyík László Okkal feltételezhetjük, hogy a városi jellegű települések irányába mutató migráció nem azért vezet jelentős mértékű nemzetiségváltáshoz, mert a vándorlás városokba irányul, hanem azért, mert a migránsok által megcélzott városias jellegű településeken a magyarok aránya alacsonyabb, mint a magyarlakta falvakban, amelyek a migránsok nagy részét kibocsátották. Ezért úgy tűnik, meg kell kérdőjeleznünk azt a régóta közszájon forgó sokszor ismételt, bizonyosságként kezelt feltételezést, mely a szlovákiai magyarság asszimilációját az urbanizációs és migrációs folyamatokkal közvetlenül hozza összefüggésbe. Felmerül a kérdés, hogy mire vezethető vissza az adott etnikai megoszlású településtípusokon belül a városok kedvezőbb hatása a magyar nemzeti hovatartozás megőrzésében. Ezzel összefüggésben csak feltételezéseket fogalmazhatunk meg. Ezek közé tartozhatnak a falvak és városok közt zajló belső migráció jelenleg még ismeretlen etnikai vonatkozásai. 3. Összefoglaló - kitekintés Vizsgálataink eredményei alapján az asszimilációs folyamatokat meghatározó tényezőket 4 csoportba soroltuk, és egy 3 koncentrikus körből álló alakzatba rendezve ábrázoljuk.- A legbelső kör tartalmazza az asszimilációs folyamatok magját alkotó öt magdimenziót, melyek közvetlenül és a legnagyobb mértékben határozzák meg az asszimilációs folyamatok lefolyását.- A sorrendben második koncentrikus kör és a legbelső kör közötti körsávban a demográfiai (az egyének neme, kora) és településszerkezeti tényezőket (a települések etnikai jellege, lakosságszáma) találjuk, melyeknek közvetett hatása van a hasonulási folyamatokra. Ezek közül is kiemelt jelentősége a helységek etnikai jellegének, a településeken élő magyarok arányának van. Ez utóbbi a magdimenziók és a demográfiai és településszerkezeti tényezők sávjának határán helyezkedik el.- A legkülső körsávban a társadalomszerkezeti tényezők (rétegződés, mobilitás stb.) jellegzetességei találhatók. Az egyének foglalkozása, iskolai végzettsége, státusa, életmódja, anyagi helyzete olyan tényezők, amelyeknek feltételezésünk, szerint még közvetettebb, árnyaltabb a hatása a nemzeti hovatartozás alakulására. Bizonyos foglalkozások a (nemzet)álIámhoz erősebben kötődnek más foglakozásoknál. Ezeknél a rétegeknél a strukturális asszimiláció egyfajta hatása a foglakozáson keresztül jelentkezik (pl. az államapparátusban dolgozók, rendőrség, katonaság alkalmazottai esetében), de ide sorolhatók az azonos foglakozású, de eltérő nemzeti konnotációjú intézményekben dolgozók is, akiknek etnikai kötődései eltérő módon alakulhatnak. Valószínűsíthető, hogy a magyar és szlovák iskolában dolgozó - magyar nemzeti hovatartozású - tanárok (de akár pedellusok) etnikai finomszerkezete, illetve hovatartozás-átörökítése eltérően alakulhat.- A legkülső körön kívül azok a tényezők találhatók, melyeknek a jelenlegi
