Irodalmi Szemle, 2005
2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)
Gyurgyík László minisztratív kérdés a települések etnikai összetételének alakulása. Hosszabb időszakokra visszatekintve a történeti-demográfiai elemzések is ellentétes irányú térszerkezet-változásokat mutattak ki a dualizmus korában. Azaz a települések egy részében a kisebbségek, másutt a többségi magyar lakosság javára történt elmozdulás. Jászi(1986) Összességében e változások korábban és napjainkban is az aktuális többségnek kedveztek. A kérdőíves asszimilációvizsgálatunk eredményei is a települések etnikai jellegének meghatározó szerepét mutatták ki a hasonulási folyamatokra. Markánsan eltérő módon hatottak az asszimilációs modellbe bevont magyarázó változók a nemzetiségváltásra és a hasonulási folyamatokra az eltérő mértékben magyar jellegű településeken.17 A magyar nemzeti hovatartozás átörökítése a magyar többségű településeken nagyobb mértékű volt, mint a magyar kisebbségű helységekben. A magyar többségű településeken élő homogén magyar családból származók 96,0%- a, a magyar kisebbségű településeken élők 85,2%-a vallotta magát magyarnak. Még markánsabbak a különbségek a magyar-szlovák vegyes házasságokból származók esetében: a magyar többségű településeken 33,6%, a magyar kisebbségű helységekben 4,8% vallotta magát magyarnak. Hasonló módon az eltérő nemzetiségi összetételű települések lakosságának nemzeti hovatartozási pozíciója - egyfajta etnikai finomszerkezete - is lényegesen különbözik: A magyar többségű településeken a legalacsonyabb a kettős, átmeneti kötődésűek aránya (6,7%), legmagasabb a magyar magcsoporthoz tartozóké (51,9%), és értelemszerűen legalacsonyabb a szlovák magcsoporthoz tartozók aránya (7,2%). A települések etnikai jellegének változása jelentős mértékben módosítja a lakosság etnikai finomszerkezetét is. A „vegyes” településtípusnál a legmagasabb a kettős kötődésűek aránya (8,7%), s a szlovák magcsoporthoz már többen tartoznak (31,1%) mint a magyarhoz (24,8%). A magyar kisebbségű településeken a szlovák magcsoporthoz a populáció 40,4 %-a, a magyarhoz pedig 13,7%-a tartozik a kettős kötődésűek viszonylag alacsony aránya mellett (6,8%). Az eltérő etnikai összetételű településeken az asszimilációs folyamatok iránya, intenzitása is jelentős mértékben különbözik. A magyar többségű településeken a legmagasabb a nem asszimilálódok aránya (56,8%), egyúttal itt a legkisebb a szlovák irányba asszimilálódóké (33,4%) is. A magyar irányba hasonulóké itt a legkisebb (9,9%). A nem asszimilálódok aránya a magyar kisebbségű helységekben a legkisebb (45,9%) s egyúttal a szlovák irányba hasonulóké a legnagyobb (43,6%). A települések nemzetiségi összetétele közvetve utal a helységek nemzetiségi intézményrendszerének gyengén, illetve erősen kiépített mivoltára is. A településeken élők aránya (száma) befolyásolja a nemzetiségi intézmények: iskolák, kulturális szervezetek, rendezvények, vallásgyakorlat fenntarthatóságát. Általában a magyar többségű helységekben található meg a magyar intézmények legszélesebb „választéka”. A magyar kisebbségű falvakban magyar tannyel
