Irodalmi Szemle, 2005

2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)

Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról.

vű iskola is alig található. A hivatalos nyelvhasználat lehetősége a szlovákiai jog- gyakorlat szerint a 20%-nál nagyobb magyar arányú településeken van biztosítva.

2.4. Az .. idő” kérdésével két vonatkozásban is foglalkozunk. Egyrészt a közösségi szintű, továbbá az egyének életében bekövetkezett időbeli változásokat vizsgáltuk.

2.4.1. Közösségi szinten arra kerestük a választ, hogy a kiválasztott településeken a hasonulási folyamatok intenzitása hogyan változott. Ennek vizsgálatához a kérdőíves vizsgálat keretében a megkérdezettek felmenői és lemenői nemzeti hovatartozására kérdeztünk rá. (A nemzedékek kialakításánál a megkérdezettekből indultunk ki, ők képezik a viszonyítási pontot. Az egyes nemzedékeket a nagyszülők (1.), szülők (2.), megkérdezettek (3.), gyerekek (4.), unokák (5.) generációi képezik. A nagyszülők generációjának 64,8%-a, a szülők generációjának 61,3%-a, a megkérdezettek 53,1%-a, a gyerekek 47,2%-a, az unokák 39,9%-a volt magyar nemzetiségű. A nagyszülők nemzedékén belül a magyar nemzetiségűek mintegy kétszer többen voltak mint a szlovákok, az unokák között már több mint 50%-kal több a szlovák mint a magyar.

Hasonló eredményeket kaptunk az (2.1.1. pontban ismertetett) 1 dimenziós modell segítségével végzett vizsgálat során is. A nemzeti hovatartozás megtartását, illetve a nemzetiségváltást 2 generációváltás során nagyszülők-szülők, szülők- megkérdezettek esetében vizsgáltuk. A homogén magyar származás meghatározó hatása két generációváltás során is stabilnak mutatkozik. Ezzel párhuzamosan a vegyes családi háttér hatásának jelentékeny gyengülése mutatható ki az első és a második generációváltás között. A vegyes származás a magyar nemzeti hovatartozás átörökítése szempontjából a második generációváltás során jelentős mértékben „kiüresedik”, identitásátörökítő funkciója a modellbe bevont további dimenziókon keresztül realizálódik, amennyiben azok magyar vonatkozásúak. A többi változó súlya a két generációváltás során jelentősebben nem változott. A magyar nyelvtudás és a magyar nyelven történő iskoláztatás hatása mögött a házastárs magyar nemzetiségének a hatása a leggyöngébb.

2.4.2. A másik aspektusban az egyének életpályája alatt bekövetkezett etnikai kötődések változásait vizsgáltuk. Jelenleg nincsenek olyan közvetlen (survey vizsgálatokon alapuló) adataink, melyek a megkérdezettek életpályája folyamán a hovatartozás-változások különböző mozgásait rögzítenék.

A nemzetváltási folyamatok életkor szerinti vizsgálatára a népszámlálási adatok alapján került sor. Szlovákia össznépessége és a vizsgálatba bevont nemzetiségek (esetünkben a magyar és a szlovák nemzetiség) ötéves korcsoportjaihoz tartozók számában bekövetkezett változásokat hasonlítottuk össze. Először az 1991-es és a 2001-es népszámlálás közti időszakban bekövetkezett változásokat elemeztük.