Irodalmi Szemle, 2005

2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)

Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról.

vákiai magyar lakosság legalacsonyabb számát (354 532 fő) mutatta ki történelme során. A rendszerváltás utáni 1991-es cenzus alkalmával a magyarság száma a bársonyos forradalom nemzeti eufóriájának is köszönhetően még növekedett (567 296 fő), a 2001-ben kimutatott számuk jelentős mértékű magyarságfogyás (47 ezer fő), egy része a mečiari évek egyfajta etnikai lenyomataként is értelmezhető.13

A magyar közösséghez tartozók száma és a magyar nemzetiségi hovatartozásukat deklarálok száma közti különbség eltéréseinek változásaira közvetve következtethetünk az anyanyelv és nemzetiség szerinti eltérések nagysága alapján is.14 A nemzeti kisebbségekhez tartozók száma magasabb az anyanyelvi, mint a nemzetiségi adatok alapján. A többségi nemzetekhez tartozóknál ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg. Feltételezésünk szerint minél nagyobb a különbség egy nemzeti közösséghez tartozók számában e két mutató alapján, annál intenzívebb hasonulások kísérik interetnikai kapcsolataikat. 1970 óta 1991-ben tért el legkevésbé a magyarok száma anyanyelv és nemzetiség szerint (7 %-kal voltak magasabbak az anyanyelvi adatok), 2001-ben pedig a legmagasabb (több mint 10 %-kal vallották magukat többen anyanyelv mint nemzetiség szerint magyarnak. (Sčítania ľudu, domov a bytov k 3. marcu 1991 v Českej a Slovenskej Federatívnej Republike. FŠÚ Praha 1991, Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001)

2.3. A politikai - makro szintű - vetület mellett megvizsgáltuk a mikro szint, a települések etnikai jellegének - nemzetiségi összetételének - illetve változásainak a hatását a hasonulási folyamatokra. A népszámlálási vizsgálatok eredményei megerősítik, hogy a mikro hatásnak — a településeken élő magyarok arányának - jelentős hatása van a hasonulási folyamatokra. Azonban a mikro szinten zajló folyamatok magukon viselik a puha vagy kemény nemzetállami keretek lenyomatait. Ennek következtében (is) az egymást követő népszámlálások községsoros etnikai adatainak regionálisan eltérő mértékű hullámzása figyelhető meg, ez hangsúlyosan a nagymértékben vegyes, kettős kötődésű településeken mutatkozik. A szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság aránya hosszú távon (több évtizedre visszatekintve) - valamennyi magyarlakta - helységek etnikai jellege szerinti - település- típuson belül csökken, a csökkenés mértéke az erős magyar többségű településeken sokkal kisebb mint a kevésbé magyarlakta helységekben.15

1950-től 1991-ig a magyar lakosság lélekszáma országosan emelkedett, a községek egy részében a magyar népesség száma és aránya is nőtt két cenzus közti időszakban. Azonban hosszú távon a magyarlakta települések egy részében a magyarok arányának fogyatkozása figyelhető meg. Az 1991 és 2001 közötti időszakban országosan a szlovákiai magyarok aránya közel 10%-kal csökkent, az erős magyar többségű településeken 5,2 %-kal, az enyhe magyar többségű településeken 7,6 %-kal, a magyar kisebbségű településeken 14,0 %-kal, a szórványjellegű településeken 18,5 %-kal csökkent a magyarok aránya.16

Ebből is látható, hogy a regionális, illetve lokális etnikai összetétel változásai sokkal puhábbak, képlékenyebbek az országosnál. Sokszor migrációs vagy ad