Irodalmi Szemle, 2005
2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)
Gyurgyík László amelyek érdeklődésünk középpontjában állnak. Abból a triviálisnak tűnő elfogadható feltevésből indulunk ki, hogy a hasonulási folyamatok alapvetően a kisebbségi társadalmak irányából a többségi társadalmak irányába mutatnak.3 A továbbiakban ennek finomszerkezetét vizsgáljuk.4 1. Fogalmak. 1.1. Az asszimilációt olyan határcsökkentő folyamatnak tekinthetjük, mely akkor következik be, amikor két vagy több közösség, etnikai vagy kisebb társadalmi csoport tagjai kapcsolatba kerülnek egymással. Olyan folyamatról beszélünk, mely a csoportok közötti interakció és a kulturális csere kezdeteitől a csoportok mélyreható fúziójáig terjed. Mint befejezett folyamat, az asszimiláció a korábban megkülönböztethető szociokulturális csoportok egy csoporttá történő összeolvadása. Az asszimilációs folyamat egyes szakaszai annak kezdeti, előrehaladott vagy végső szakaszaként jellemezhetők. Dolgozatunkban a továbbiakban az asszimilációt olyan folyamatként értelmezzük, melynek az egyes fokozatai igen nagy mértékben interaktívak, melyek egymástól elválasztva, de nem teljesen függetlenül változnak. (Yinger 1994). Az asszimilációs folyamatok két aspektusát az intergenerációs (nemzedékek közötti) és intragenerációs (nemzedéken belüli) hasonulásokat kell megkülönböztetnünk. Ezek az empirikus vizsgálatok során gyakran egybemosódnak, de fogalmi szintű megkülönböztetésük alapvető fontosságú. Kutatásunkban az asszimilációt a szülők származásához viszonyított etnikai hovatartozás-változásként operacionalizáljuk.5 1.2. Ellentétben a szociológiai megközelítésekkel, a demográfiai adatok szintjén kimutatott nemzetiségváltozásoknál nem indokolt asszimilációról, csak nemzetiség, illetve nemzetváltásról beszélni. A demográfiai megközelítés a nemzetiségváltást minősíti asszimilációnak, azaz az asszimilációt nem vizsgálja annak folyamat mivoltában. A két fogalom (az asszimiláció és a nemzetiségváltás) egymáshoz való kapcsolatáról elmondhatjuk, hogy sor kerülhet jelentős mértékű asszimilációra anélkül, hogy nemzetiségváltás következne be, de ellentétes irányú összefüggés is megfigyelhető: az egyének nemzetiséget válthatnak, de nem kerül sor jelentősebb mértékű asszimilációs folyamatokra.6 2. A társadalmi valóság aspektusai és a hasonulási folyamatok. A következőkben a hasonulási folyamatokat vizsgáljuk a társadalmi valóság egyes meghatározó aspektusaival összefüggésben. Fő hipotézisünk szerint a hasonulási folyamatok alapvetően a kisebbség irányából a többség felé mutatnak. A továbbiakban ezt az interetnikai kapcsolatok néhány fontosabb szempontja szerint elemezzük.7 2.1. Dimenziók. Az asszimilációs folyamatok lefolyását különböző társadalmi tényezők befolyásolják, illetve a befolyásoló tényezőknek eltérő hatása, súlya, szerepe van a hasonulási folyamatokra. A szlovákiai magyarok körében végzett
