Irodalmi Szemle, 2005

2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)

Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról.

vizsgálat modelljeit Gordon és Yinger elméleti konstrukciója alapján alakítottuk ki és öt dimenzióját különítettük el. (Gordon 1964, Yinger 1994)

Dimenziók elnevezése Változók

1 Kulturális asszimiláció Magyar nyelvtudás mértéke

2 Strukturális asszimiláció Iskoláztatás nyelve

3 Intergenerációs amalgamáció (származás) Szülők házasságának homo-heterogenitása

4 Intragenerációs amalgamáció Házastársa nemzetisége

5 Identifikációs asszimiláció A megkérdezett nemzetisége

Két kérdés megválaszolására törekedtünk, amely végül is ugyanannak a valóságnak két vetülete. Egyrészt azt szerettük volna tisztázni, hogy a nemzeti hovatartozás megtartását, illetve ennek megváltozását milyen tényezők határozzák meg a legnagyobb mértékben. Másodikként az egymással kapcsolatban álló etnikumok tagjainak etnikai hovatartozása hogyan módosul, illetve milyen hasonulási folyamatokra kerül sor közöttük.

2.1.1. Az első kérdésre a választ egy egydimenziós modell segítségével kerestük. Ebben a megközelítésben a nemzetiség volt a függő változó, a többi — a (homogén-heterogén) származás, iskoláztatás nyelve, a magyar nyelvtudás mértéke, házastársa nemzetisége - magyarázó változó.

A nemzeti hovatartozás alakulását befolyásoló tényezők hatását több lépésben elemeztük: először az egyes magyarázó változók hatását vizsgáltuk meg a függő változóra.

A vizsgálat eredménye szerint a nemzeti hovatartozás megtartására legnagyobb hatása a homogén magyar származásnak van: A homogén magyar származású megkérdezettek (18 évnél idősebb) populációjából 93,6% vallotta magát magyar nemzetiségűnek, a vegyes származásúak 20,1%-a minősítette magát magyarnak. A homogén szlovák származásúak között nem találtunk magyar nemzetiségűt. Értelemszerűen úgy is fogalmazhatunk, hogy a homogén magyar származásúak 6%-ának változott meg a nemzetisége szülei nemzetiségéhez viszonyítva.

A vegyes házasságból származók 60%-a vált nemzetiséget.8 (A homogén szlovák családokban nem következett be nemzetiségváltás.)

A továbbiakban modellünkbe a származás mellett váltakozva 1-1 további dimenziót is bevontunk. Azt vizsgáltuk, hogy hogyan módosul a nemzetiséget váltók aránya, ha az azonos származás mellett a további bevont változó értékei eltérőek. A további magyarázó változó bevonása jelentős mértékben differenciálta a magyar nemzetiségűek számának, arányának alakulását. Az egyik tipikus esetet az iskoláztatás nyelvének változása jellemzi, azaz a magyar származásúak nem magyar, hanem szlovák tanítási nyelvű általános iskolákat látogatnak. Ebben az esetben a megkérdezettek 28%-a már nem magyarnak, azaz szlováknak vallotta magát. A magyar iskolákat látogatóknak 2%-a volt szlovák. A nyelvi dominancia változása