Irodalmi Szemle, 2005
2005/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján (tanulmány)
Gyurgyík László Az asszimilációs folyamatokról és a nemzetiségváltásról a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján1 A környező országokban a 2000 körül lezajlott népszámlálások eredményei, illetve az azokkal kapcsolatos diskurzusok néhány jelentős fejleményre, változásra hívják fel a figyelmet. Többek között elméleti-módszertani szempontból is előtérbe került az asszimiláció, nemzetváltás kérdése. A fogalom immár tudományos apparátussal történő vizsgálata megkerülhetetlenné vált az utóbbi évek etnoszocio- lógiai, illetve etnodemográfiai folyamatainak a vizsgálatánál.2 A nemzetváltás, asszimiláció kérdése a mikro-, illetve mezoszintű társadalmi folyamatok vizsgálatánál is előtérbe került egy-egy régió, település etnikai ösz- szetételének viszonylag gyors, jelentős mértékű változása, a magyar nyelvű iskolába járó gyerekek számának az országostól eltérő mértékű módosulása, a nyelv- használati szokások vagy a vegyes házasságok számának, arányának változásával összefüggésben. Ez az intenzív érdeklődés lehetőséget nyújt arra, hogy az asszimiláció fogalma a társadalomtudományi vizsgálatok keretében megtisztuljon mindazoktól a re- ziduumoktól, melyek a korábbi időszakban rárakódtak részben az előző évtizedeket meghatározó adathiány, másrészt a bizonytalan, ködös, elnagyolt fogalomhasználat miatt is. Ebben a tanulmányban a szlovákiai magyarság körében zajló asszimilációs folyamatok szociológiai és demográfiai vizsgálatainak korábbi tapasztalatait ösz- szegezzük. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy a közelmúltban végzett szlovákiai magyar vonatkozású kutatások eredményeit újragondoljuk és egy egységes gondolati keretbe rendezzük (a társadalomtudományi gondolkodásban bevett koordináták szerint). Ott, ahol csak foghíjas ismeretekkel rendelkezünk, előzetes feltevéseket fogalmazunk meg, vállalva az esetleges tévedések kockázatát. Nem tartjuk feladatunknak, hogy (ismételten) összefoglaljuk az asszimilációelméletek kialakulásáról már korábban leírtakat. Némi fogalomtisztázás után az asszimilációs folyamatok és a társadalmi valóság egyes szegmensei közti kapcsolatokat tekintjük át, ezt követően kísérletet teszünk az interetnikailag érintett társadalmi valóság konfrontációjára (konstrukciójára) a hasonulási folyamatok szempontjából. A társadalmi koordináták közé helyezés lépéseit alapvetően meghatározza, hogy milyen alapvető feltevések azok,
